Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár május óta tudható, hogy lesz népszavazás a kettős állampolgárságról, a kiírást nem előzte meg semmilyen felmérés vagy elemzés. Ezért minden kiadott adat a kettős állampolgárság bevezetésének következményéről kizárólag feltételezéseken alapszik – mondta hétfőn Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az MKIK szerint Magyarország elérte azt a stádiumot, amikor két szempontból is munkaerőgondjai vannak: egyes területeken munkaerőhiány, míg másutt túlkínálat van, ez nemcsak ágazatonként, hanem régiónként is változik. Ugyanakkor az uniós felzárkózás feltétele a GDP növelése, ami kizárólag a versenyképesség helyreállításával történhet meg. Az MKIK ennek megvalósulását részben a szakképzett, ám költségeiben versenyképes – olcsó – munkaerőben látja. Márpedig ez jelentősen javulhat a kettős állampolgárság intézményével. Egyes felmérések szerint, ha Magyarországon vállalnának munkát akkor a kárpátaljaiak 55 ezer, az erdélyiek 60-65 ezer, a szlovákiaiak 70-75 ezer forint havi fizetést várnának el. Ugyanakkor az olcsó munkaerő megjelenése lassítaná a bérnövekedés dinamikáját. Bár a környező országokban mintegy kétmillió magyar nemzetiségű él, a potenciálisan külföldi munkát vállalók száma 250-300 ezer körül lehet. Jelenleg 70-80 ezer illegális és 20 ezer legális határon túli magyar munkavállaló dolgozik Magyarországon. Egy pozitív referendum következtében csökkenhet a fekete munkások száma, hiszen sokakat nem a járulékfizetések miatt, hanem a bonyolult munkavállalási szabályozás miatt nem jelentnek be. A kamara arra is felhívta a figyelmet, hogy mindezen hatások lassan, évek alatt jelennek meg.
Ugyanakkor a várható költségek sem ismertek, feltehetően nem az itt munkát vállalók jelentnek komolyabb költségeket, hanem az így alanyi jogon pénzbeli és természetbeni ellátáshoz jutó közvetlen családtagok, illetve a csak papíron Magyarországra költözők. Ráadásul egy ma is érvényben lévő 1961-es megállapodás szerint az Ukrajnából és Romániából áttelepültek nyugdíját a magyar állam vállalja magára teljes mértékben. Ez évi 20 milliárd forint költséget, az összes nyugdíjkifizetések 1-2 százalékát jelenti. Az Orbán-kormány tárgyalásokat kezdeményezett az egyezmény megváltoztatására, ami már bármikor aláírható lenne, ez azonban még nem történt meg.
