Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Immár hagyományosnak tekinthető, hogy a NAPI Gazdaság a következő évi adótörvények őszi elfogadását és kihirdetését követően a legnagyobb adótanácsadó cégek szakembereinek véleményét kérdi a változásokról. A kérdések nem szakmai aprólékossággal firtatják a módosítások lényegét, inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy az adózók mely változásokkal járnak jól, melyekkel rosszabbul, és hol lenne még a kormánynak mozgástere az adótörvények ésszerűsítése terén. A válaszokból kiderül, hogy a jövő évi adószabályok nem hoznak gyökeres változást, amit nyernek az egyik oldalon az adózók, azt elvesztik a másikon. A szakértők az egyik legfontosabb döntésnek tartják az társasági adóalapból leírható iparűzési adó arányának növelését, ezzel együtt hiányolják a helyiadó-rendszer átalakítását.
Nink Gabriella, a KPMG adópartnere
1. Összességében az új szabályok mérséklik egymás hatását. Nagy jelentőségű a kétkulcsos szja-tábla bevezetése, ennek kedvező következményeit ugyanakkor mérsékli egyéb kedvezmények megvonása. A vállalkozásokat az áfatörvénynek a további uniós jogharmonizációt (illetve finomításokat) célzó változásai érintik kiemelten.
2. Meghökkentő volt az a pillanat a jogalkotási folyamatban, amikor a pénzügyi kormányzat előállt a banki különadó tervével. Kétségkívül érdekes volt megfigyelni azt is, ahogy a bankok elérték, a kezdeti javaslat számukra előnyös módon változzon, felpuhuljon.
3. Nem feltétlenül lehet kijelenteni, hogy a jövő évi adótörvények sok hasznot hajtó előrelépést tartogatnak a vállalkozásoknak. Kedvező, hogy a helyi iparűzési adó 50 százaléka vonható le a társasági adóalapokból. A magyar gazdaság versenypozícióinak erősödését szolgálja még, hogy a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások új adókedvezménnyel számolhatnak a társasági adóban. A hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások esetében előnyösen változik a fedezeti ügyletek kezelése a helyi iparűzési adó számításának szempontjából. A pénzügyi szolgáltatók kombinálhatják az anyacég és a fióktelepek közötti tranzakciók adómentessége és a csoportos adóalanyiság előnyeit. A tételes egészségügyi hozzájárulás számottevően csökken, de csak 2005 novemberétől.
4. Megszűnik a gyakorított áfabevallás lehetősége, így a rendszeresen visszaigénylő társaságok likviditási szempontból kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhetnek. További teher, hogy az állam a vállalkozók által fizetett telefonbeszélgetések minden 2. percére úgy tekint, mint magánbeszélgetésre, ezért (hacsak nem állnak fenn egyéb feltételek) nem engedi meg az ehhez kapcsolódó forgalmi adó levonását. A vállalkozásoknak különösen figyelni kell arra is, hogy megfelelő módon tegyenek eleget a magánszemélyekhez kapcsolódó adatszolgáltatásuknak az adóhatóságok felé, ellenkező esetben a hatósági bírság az eddigiek többszörösére emelkedhet.
5. Az egyik legnagyobb terhet a helyi iparűzési adó jelenti, amelyen a jövő évi adótörvények sem változtatnak. Az adó mértéke csak 2 százalék, de az adó alapja a korrigált nettó árbevétel, így a ráfordítás – szektortól függően – átlagosan a vállalati nyereség 20 százalékát viheti el. További, a versenyképességet rontó tényezőt jelentenek a magas tb- és szja-terhek, ezek csökkenésével szintén nem kalkulálhatunk 2005-ben.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere
1. A változások nem eredményeztek érdemi elmozdulást sem az adórendszer szerkezetében, sem az adóterhek mértékében. Inkább pontosításokat tartalmaz a csomag, az egyetlen új elem a kamatkülönbözeti adó. A változatlanság növeli a kiszámíthatóságot, az adóterhek változatlansága azonban nem javítja az ország tőkevonzó képességét.
2. A kereskedelmi csomagolásra bevezetett darabalapú környezetvédelmi termékdíj célja egyértelműen támogatandó cél, a darabszám alapú adózás ugyanakkor technikailag nehezen kivihető. A módosítások alapján úgy tűnik, hogy a Vám- és Pénzügyőrség jogosult lesz az APEH hatáskörébe tartozó adókkal kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére is. Az együttműködés köre és mértéke még nem ismert, és kérdés, vajon a VPOP-ellenőrzés teremthet-e az adott adónemben ellenőrzéssel lezárt időszakot.
3. A legelőremutatóbb változások az szja-törvényben voltak (ezalól az egyetlen kivétel az osztalék adóterheinek növelése). A nyilvános belső szabályzat alapján egy adott dolgozói körnek juttatott termékek, szolgáltatások ismét természetbeni juttatásként és nem pedig munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak. Ez óriási könnyebbséget jelent az adminisztrációban is, ráadásul visszaadja a juttatások ajándék, tehát ösztönző jellegét. A feltételrendszer könnyítésével nagyobb kedvezmények váltak elérhetővé a középvállalati kör számára is, ami azt mutatja, hogy az EU-csatlakozás nem feltétlenül jelenti az összes adópolitikai ösztönző feladását.
4. Nem az az intézkedés káros, ami az adóterhet növeli, hanem ami jelentős többlet- vagy adminisztrációs költséget eredményez (mint a csomagolóanyag- termékdíj esetében), illetve amelyet tisztán bevételnövelési szándék motivál. A gépkocsi-regisztrációs adó áfaalapba való beszámítása kettős adózást, méghozzá egy adó megadóztatását eredményezi, ami sem elméletileg, sem szabályozási szükségességgel nem indokolható.
5. Az ország tőkevonzó képességének fokozását és az állam visszavonulását az újraelosztási funkcióban az idei változások nem tudták maradéktalanul támogatni. Magyarország még mindig adós például a helyi adók rendszerének megreformálásával. Az iparűzési adó egyik hátránya a vállalkozások szempontjából, hogy nem köthető a nyereségességhez, vagyis nagyobb tőkebefektetést igényel egy adott nagyságú kapacitás kiépítése, hiszen a korai évek iparűzésiadó-kötelezettségét is finanszírozni kell.
Robert Heinczinger, az Ernst & Young adópartnere
1. Amíg a költségvetés kiadási oldalán mélyreható és lényegi reformok nem történnek, addig nem lehet érdemben adócsökkentésről beszélni. A politika által fontosnak vélt társadalmi csoportoknak lehet kedvezni, de csak a többi csoport terhére. Összességében az adóterhelés 2005-ben sem csökken, viszont egyértelműen komplikáltabbá válik. A változtatások az úgynevezett koherenciajavaslattal 200 oldalra rúgnak, amit még a szakértőknek is nehéz pontosan értelmezni és naprakészen követni.
2. Legmeghökkentőbbnek az áfa tervezési hiba megoldásának legalizálását tartom. Idén az APEH szándékosan visszatartja az áfa-visszaigényléseket, formailag így állítva helyre az idei költségvetés egyensúlyát, amely összeget azonban januárban, már a jövő évi költségvetés terhére kamatostul kell kifizetni (megjegyzem, a kamat az adóforintjainkba kerül). A 2005-ös költségvetés tehát jövőre mínusszal kezd, de ezt ellentételezik a gyakorított áfabevallás július 1-jétől történő megszüntetésével. Így az elsősorban a külföldi piacokra termelő cégek az év végén nem jutnak hozzá áfájukhoz, csak 2006. januárban, ezzel finanszírozva a 2005-ös költségvetést.
3. Nehéz olyan változást kiemelni, amelyik általánosan minden cégre jótékony hatással van. Pozitív változás például a társasági adóban az osztalékadó 2006-tól történő eltörlése, a fejlesztési kedvezmény feltételeinek könnyítése, az iparűzési adóhoz kapcsolódó kedvezmény növelése.
4. A legtöbb bosszúságot a társasági adóban a goodwill leírási szabályainak változása, a regionális központoknak az illetőség fogalmának változása, az áfában a telefonáfa levonhatóságának további csökkentése, az szja-ban a bérszámfejtés további bonyolítása okozza.
5. A legnagyobb problémának a túlzott bonyolultságot, az átfogó koncepció hiányát tartom. Úgy tűnik, a költségvetés kiadási oldalának, illetve az önkormányzati finanszírozás reformjának megoldatlansága nem teszi lehetővé átfogó, a versenyképességet szolgáló adópolitika kidolgozását és megvalósítását. Azokon a területeken sem, ahol korábban ígéretes kezdeményezések indultak el, nem érvényesül a kiszámíthatóság és következetesség: elégséges a filmtámogatási kedvezmény csökkentésére, a regionális központokra vonatkozó kedvezőtlen változtatásokra vagy a film- és k+f szolgáltatások áfaproblémáira utalni.
Dr. Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere
1. Az átlagjövedelem szintjén, illetve az az alatt keresők adóterhelésének csökkentése, ha kismértékben is, de kedvezően hathat mind a foglalkoztatottak jövedelmi helyzetére, mind a vállalkozások foglalkoztatási költségeire. Emellett a változások elsősorban a kisvállalkozásoknak kedveznek, az ennél nagyobb méretben gazdálkodók helyzetében lényegi változás nem áll be.
2. Jogtechnikai szempontból a legmeghökkentőbb az áfatörvény azon pontja, amely olyan ügyletekre nézve szabályozza a számlakiállítás mikéntjét, amelyek eleve nem is tartoznak a törvény hatálya alá, így annak rendelkezéseit nem is lehetne rá alkalmazni.
Tartalmi szempontból az értékpapír-ajándékozás illetékmentességének megszüntetése úgy, hogy ezentúl például ajándékozási illeték terhelheti a dolgozói részvényprogram keretében ingyenesen juttatott dolgozói részvényt.
3. Közvetlen értelemben a helyi iparűzési adó társasági adóalapból levonható hányadának növelése.
4. Az értékvesztés társasági adóalapban eddig elismert hányadának levonását lehetetlenné tevő módosítás érint talán minden adózót. Egyes vállalkozásoknak ezen túl akár nagyobb mértékű hátrányt okozhat a fejlesztési tartalék felhasználásának korlátozása, a cégérték értékcsökkenés-elszámolásának megszüntetése, a regisztrációs adó növelése vagy akár a bankadó bevezetése.
5. Az adórendszer továbbra is a hozzáadott érték előállítása arányában sújtja leginkább az adózókat, ezáltal akadályozva mindennemű innovatív, szolgáltató vagy egyéb magasan kvalifikált munkaerő foglalkoztatását feltételező vállalkozási forma térnyerését. A foglalkoztatási költségekre továbbra is kiugróan magas adó- és járulékteher hárul. Emellett a helyi iparűzési adó csupán a gyártó és kereskedő tevékenységet végzők, illetve szolgáltatást közvetítők számára teszi lehetővé költségeik bizonyos körben történő elszámolását, a magas foglalkoztatási költséggel működő, magas hozzáadott értéket előállító vállalkozásokat kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza. Az adórendszer ezen irányultsága egyre inkább rontja a szolgáltatószektor és azon belül is a k+f, valamint az egyéb innovatív vállalkozási formák növekedési kilátásait.
