Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament döntése nyomán több dolgozói juttatás adókedvezménye is emelkedik jövőre. Nő az adómentes értékhatása az étkezési utalványoknak, a munkáltató által nyújtott iskolakezdési támogatásnak. Változik a csekély értékű ajándékok adómentes része is, itt azonban az elszámolás módja sem marad a régi. A módosítás szerint a jövő évtől a kifizető által a magánszemélynek legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó részt tekinti adómentesnek a törvény, vagyis januártól nem az áfaszabályok volnának irányadóak ebben a kérdésben. A hatályos áfaszabályozás szerint kis értékű ajándék a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, nyújtott szolgáltatás, amelynek az egyedi, adót is tartalmazó forgalmi értéke, ilyen érték hiányában az adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg az 5000 forintot (NAPI Gazdaság, 2004. október 6., 3. oldal). Jövőre adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott vagy elbocsátandó munkavállalóknak nyújtott, az újraelhelyezkedést elősegítő szolgáltatások: a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.
A fentiek közül az étkezési utalvány a legnagyobb körben elterjedt juttatási forma, a cégek 80 százaléka biztosítja ezt dolgozóinak. Egy felmérés szerint azonban az étkezési támogatás megsínyli a minimálbér emelését. Pár éve, a teljes munkaidőben adható legkisebb bér 40 ezer forintra emelésekor a munkaadók egy része megvonta ezt a juttatást. Ha nem is ugyanolyan mértékben, de jövőre is előfordulhatnak hasonló esetek: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) már megszületett az egyezség az idén 53 ezer forintos minimálbér 57 ezer forintra, vagyis 7,5 százalékos emeléséről. Ezt az összeget tartalmazza a 2005-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat is, vagyis bevezetésére igen jó esély van.
Rolek Ferenc, az OÉT munkaadói oldalának szóvivője szerint azonban nem jellemző, hogy a korábban már nyújtott juttatásból vegyenek vissza a munkáltatók, inkább azt tartja elképzelhetőnek, hogy a minimálbér emelése miatt nem használják ki maximálisan az adómentes rész emelkedéséből adódó lehetőségeket, vagyis kisebb mértékben vagy egyáltalán nem emelik az étkezési juttatás mértékét. A szóvivő szerint minimálbéren tipikusan a könnyűiparban (textil, bőr), valamint a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatják a munkavállalókat, így leginkább ezeken a területeken érzékenyek a természetbeni juttatások a minimálbér alakulására.
