Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár még az egyszerűsített vállalkozási adó kapcsán sem tisztázódott az EU álláspontja, valamint az adónem sorsa, a Pénzügyminisztérium az evához hasonló, új adónem kidolgozását vetheti fel jövőre – derült ki tegnap Draskovics Tibor pénzügyminiszter országgyűlési meghallgatásán.
Eszerint az eva sikerességén felbuzdulva más adózói körre is kiterjesztené a PM az egyszerűsített adminisztrációt, s ezzel a vélhetően magasabb befizetést és a nagyobb fegyelmet eredményező adóztatási technikát. A 2004-es bevallások elemzését követően 2005-ben állhat elő a szaktárca egy 2006-tól induló, a nagyobb költséghányaddal működő cégeknek kialakított koncepcióval. (Az áfát, az szja-t és a társasági adót is kiváltó, 15 százalékos eva választása ugyanis az alacsonyabb költségszintű adózóknak éri meg leginkább.)
A szakértők többféle megoldást is elképzelhetőnek tartanak az elsősorban a kereskedelemben, a vendéglátásban és a termelésben tevékenykedő, magas költséghányadú cégek adminisztrációs terheinek mérséklésére, illetve adózásuk egyszerűsítésére. Az uniós adó- és versenyjogi szabályozás azonban erős korlátokat állít a magyar törvényalkotás elé. Az evát egyrészt az uniós áfabefizetések, másrészt az áfa terén vélt diszkrimináció miatt kifogásolják egyes uniós szakértők. Zara László, a Magyar Könyvvizsgálók és Adótanácsadók Országos Egyesültének elnöke szerint az EU határozottan tiltakozna, ha a koncepció – a lehetőséget a 25 millió forintnál magasabb éves árbevételű cégekre is kiterjesztve – az áfabefizetést az evához hasonlóan szabályozná, vagyis egy új adónembe olvasztaná. A szakértő szerint az adminisztrációs terhek enyhítése számos módon megoldható, de a költségelszámolás mellőzését (ami az eva egyik alapja) a magas költséghányadú vállalkozói körben nem tartja elképzelhetőnek. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara eddig a PM által el nem fogadott eva plusz koncepciója sávos költségelszámolással oldaná meg e cégek bevonását az átalányadózók körébe.
Az evával kapcsolatban kifejtette a pénzügyminiszter, hogy Brüsszelben nincs „evaügy”, a bizottság által kért részletes bevallási adatok őszi átadását követően ugyanis nem történt hivatalos lépés az ügyben. A magyar kormány csupán sajtóinformációk alapján értesült arról, hogy egyes uniós szakértők kifogásolják a magyar adónemet – tette hozzá Draskovics. A magyar álláspont szerint az eva megfelel az EU áfairányelvének, nincs versenytorzító hatása, nem csökkenti Magyarország uniós befizetéseit, sőt az evabevételek dinamikus növekedése az adónem „fehérítő hatását” bizonyítja. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e az eva évközi megszüntetése, nemleges választ adott a pénzügyminiszter, a magyar alkotmányjogi szabályozásra hivatkozva, amely nem engedi meg az adóterhelés évközi módosítását, ha az negatívan befolyásolhatja az adózók helyzetét.
