Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összesen 85 törvényt, kormány- és miniszteri rendeletet érint a minimálbér 57 ezer forintra tervezett emelése az idei 53 ezerről – derül ki a Pénzügyminisztérium lapunkhoz eljuttatott összeállításából. A teljes munkaidőben adható legkisebb bérhez kötötten marad adómentes a munkáltató általi nyugdíj- és egészségpénztári tagdíjbefizetés, illetve az üdültetési szolgáltatások juttatások vagy csekély értékű ajándékok értékének egy része. A diákhitel törlesztése is ehhez kötött.
Legalább a minimálbér után kell az egyéni vállalkozóknak havonta fizetniük a tb-járulékokat, ami jövőre 4000 forinttal magasabb járulékalapot jelent. Nem járnak jól a szakképzési hozzájárulást fizető vállalkozások sem, ugyanis a havonta fizetett hozzájárulás a minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka: idén még 1590 forintot kell fizetniük a foglalkoztatottak után, januártól már 1710-et.
Jövőre magasabb, 57 ezer forint feletti tartozás 90 napon túli nem fizetése esetén kerül be az adós a központi hitelinformációs rendszerbe, ami számos hátránnyal jár. Nagyobb kedvezményt élvezhetnek majd az állami társaságok munkavállalói: a törvény szerint személyenként az éves minimálbér 150 százalékának (jövőre 85 500 forint) megfelelő kedvezményt kaphatnak, de az így szerzett társasági részesedéseik összege nem haladhatja meg a társaság jegyzett tőkéjének 15 százalékát.
A teljes munkaidőben adható legkisebb bérhez kötött egyebek mellett az egészségügyi szakdolgozók kamarája által kiszabható etikai büntetés felső határa: a minimálbér háromszorosáig terjedhető pénzbírság összege jövőre 12 ezer forinttal emelkedhet. Még szigorúbbak az orvosok, gyógyszerészek, állatorvosok és vadászok kamarái, ahol a minimálbér tízszeresét is kiróhatják büntetésként: ez 40 ezer forinttal lesz nagyobb jövőre.
Többet kell fizetni bő egy hónap múlva a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismertetéséért, a hatóságnak a minimálbér egyötödét kell befizetni, vagyis 800 forinttal emelkedik ez a tétel. A választott tisztségviselők (helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselők) után akkor kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, ha az e tevékenységből származó jövedelem eléri a minimálbér havi összegének 30 százalékát: vagyis míg idén 15 900, addig jövőre 17 100 forintos jövedelem után kell ehót fizetni. Ugyanekkora hányad szerint kell havi járulék címén fizetnie a menekültügyi hatóságnak a menedékesek egészségügyi szolgáltatásának biztosítására az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, ez tehát többletköltségként jelentkezik januártól.
Számos, a társadalombiztosításban nyújtott ellátást is meghatároz a minimálbér összege: e szerint alakul bizonyos esetekben a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj összege, illetve a biztosítási jogviszony. A bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként személyesen munkát végzők akkor válnak biztosítottá, ha a tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, azaz januártól 17 100 forintot.
