Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legutóbbi „paprikaügy” egyik tanulsága, hogy a hatóságok közötti együttműködés nem minden esetben üti meg a kívánatos mértéket. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint azonban egy ilyen ügyre nem lehet felkészülni, forgatókönyveket lehet csak készíteni, ráadásul készültek is. „Élesben” azonban az ilyen esetek begyakorlása nem lehetséges. Következésképpen a hatóságok képviselői hibákat is – kommunikációs, eljárási, stb. – követnek el az adott helyzetben. Nem volna indokolt ugyanakkor őket hibáztatni a történtek miatt – vélik élelmiszer-ipari szakemberek, rámutatva arra, hogy a felelősség a gyártó cégeket terheli.
Az ÉFOSZ a történtek nyomán mérleget kíván vonni arról, hogy az ügynek milyen hazai és nemzetközi konzekvenciái vannak. Piros László, az ÉFOSZ főtitkára szerint az elmúlt tíz évben többször bebizonyosodott – a paprikaügy is erre példa –, hogy az Európai Unió élelmiszer-biztonsági intézményrendszerének védőhálója nagyon lyukas. E tekintetben – mint fogalmaz – „tökéletesen” egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy Magyarország megteszi javaslatát az unió irányában arra vonatkozóan, hogy a trópusi termékek esetében ezt a lyukat hogyan lehetne befoltozni.
A paprikaügynek a negatívumok mellett ugyanakkor két pozitív következménye is van – mutat rá Piros László. Az egyik, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóságok közötti munkamegosztás végre világossá válik, párhuzamosan az egyértelművé váló felelősségi rendszerrel. A másik, hogy uniós szinten felhívja a figyelmet arra: nincs minden rendben, előfordulhat ilyesmi másutt is. Újra kell értelmezni az elfogadási kötelezettséget, azaz, ha egy termék bevizsgálását egy uniós hatóság már elvégezte, kell-e kételkedni mások deklarációiban. Az ÉFOSZ szerint kell, semmit nem lehet másként elfogadni.
Magyarországon hatósági élelmiszer-ellenőrzést az ÁNTSZ-en kívül még két hatóság végez: az állat-egészségügyi és a fogyasztóvédelmi. A feladatok a három hatóság között valóban nincsenek megosztva. Ezt az Európai Unió FVO ellenőrei is kifogásolták minden ellenőrzés alkalmával, megegyezés azonban azóta sem született.
Az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal (OTH) javaslatát eljuttatta az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztériumon keresztül (ESZCSM) a Gazdasági Minisztériumhoz, mint a fogyasztóvédelmi hatóság működtetőjéhez, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, mint az állat-egészségügyi hatóság működtetőjéhez. A javaslat része volt, hogy a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás ellenőrizze az élelmiszer-előállítás teljes keresztmetszetét – a vendéglátás és a közétkeztetés kivételével –, valamint az élelmiszer-forgalmazás területén a hús- és hentesáru üzleteket. Az ÁNTSZ megyei (fővárosi) és városi (fővárosi kerületi) intézetei ellenőrizzék a vendéglátás és a közétkeztetés területén az élelmiszer-előállítást, valamint az élelmiszer-forgalmazás területén az élelmiszer-biztonságot és a higiéniai előírások betartását. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrizzék, hogy az élelmiszerek minősége és a forgalmazás kereskedelmi feltételei – a higiéniai és biztonsági előírások kivételével – megfelelnek-e a jogszabályban előírt követelményeknek. A közétkeztetés hatósági ellenőrzését eddig is és a továbbiakban is az egészségügyi hatóság, az ÁNTSZ végezze – javasolta az OTH.
