Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank monetáris tanácsa beváltotta a piaci várakozásokat (NAPI Gazdaság, 2004. november 19., 1-3. oldal), és 50 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, amelynek mértéke így 10,0 százalék. Semmiféle meglepetés nem történt, minden a várakozások szerint alakult - kommentálta a kamatdöntést Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. A vágást az indoklás szerint elsősorban az infláció szempontjából meghatározó folyamatok, az inflációs kilátások kedvező alakulása, valamint a jelenlegi nemzetközi pénzügyi környezet tette lehetővé. Elemzői vélemények szerint a csökkentést alapvetően az árfolyam, illetve a piaci várakozások motiválták. A kamat mérséklését az erős forint és az alacsonyabb hozamok vezették, a fundamentumoknál a jegybank borúlátóbb az előző jelentéshez képest - véli Barcza György, az ING Bank elemzője.
Az MT ezzel - és Járai Zsigmond jegybankelnök az ülést követő tájékoztatója szerint is - fenntartja az óvatos kamatpolitikát. A tanács döntése konszenzusos volt, a vágás mértékénél kisebb és nagyobb értékek is szóba kerültek - 0-tól 100 bázispontig -, ám senki sem érvelt mellettük. Az óvatos kamatpolitika fenntartása mellett szól az is, hogy nagyobb vágást a piac esetleg lazításként értelmezhet, és felbukkanhat a folyamatok feletti kontroll elvesztésének veszélye is.
A kamatdöntéssel egy időben publikált inflációs jelentésben csökkenő inflációt valószínűsít 2005-2006-ra a jegybank. Az árnövekedés ütemének csökkenése különösen 2005 elején lesz markáns. Járai az infláció csökkenése mellett inkább felfelé mutató kockázatokat lát. Az inflációs várakozások mérséklődésének tartósságában, valamint a szigorú monetáris kondíciók fegyelmező erejében, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született, 6 százalékos nominális bérnövekedési ajánlás betartásában bízva az MT a nominális bérköltség-növekedés lassulására számít.
A jelentés által felvázolt inflációs pálya nem kevéssé függ a belső egyensúlytól, a jegybank a mostani jelentésben feljebb húzta az államháztartás GDP-arányos deficitprognózisát. A jelentés külön kitér az idén először alkalmazott PPP finanszírozási megoldásokra. Eszerint bár a hivatalos deficitet csökkenti ez a megoldás, az így kezdeményezett beruházások külső egyensúlyra, növekedésre, inflációra gyakorolt hatása azonban lényegében ugyanaz, mint a hagyományos államháztartási beruházásnál. Más szóval a külső egyensúly nem javítható az államháztartási kiadások olyan csökkentésével, amely egyidejűleg a PPP típusú beruházásokat növeli.
