Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha elvonásokról van szó, a cégvilág leginkább a társadalombiztosítási (tb) járulékokra és a helyi adókra panaszkodik, ám szakértők nem látnak sok esélyt a következő években e terhek komolyabb csökkenésére. A jövő évre szóló adóváltozások tartalmaznak ugyan könnyítéseket, de lényegében változatlan marad az iparűzési adó rendszere, sőt, egy módosítással a törvényben megállapított felső határt is túlléphetik a két évvel korábbi infláció mértékével a helyi adók esetében az önkormányzatok; s nem változott a 29 százalékos tb-járulék mértéke sem.
Az, hogy az iparűzési adó 50 százalékát lehet leírni januártól a társasági adóalapból, és adóalap-kedvezmény is jár az új foglalkoztatottak után, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint 13–15 milliárd forintot hagy a gazdálkodóknál. Az egészségügyi hozzájárulás 1500 forinttal csökken novembertől, ami 9,4 milliárd megtakarítást jelent, míg egyes szociális csoportok foglalkoztatásához kötött járulékkedvezményeken 7,3 milliárd forintot foghatnak a vállalkozások.
László Csaba előző pénzügyminiszter, aki jelenleg a KPMG adópartnere, a minap egy előadáson arról beszélt, hogy a helyi adó rendszerének megváltoztatása, az iparűzési adó megszüntetése a következő 4-5 évben nem várható. A szakértő szerint ennek elsősorban az önkormányzati lobbi vet gátat: a parlamenti képviselők 10–15 százaléka ugyanis a helyi irányításban is részt vesz. Az önkormányzatok bevételeinek 12-13 százalékát teszik ki a helyi adók; a lobbisták szerint amíg nem történik meg a helyi szintű feladatok újragondolása, addig a finanszírozás szerkezetéhez sem szabad hozzányúlni.
Ezen a véleményen van Vámosi-Nagy Szabolcs is. Az APEH jogi elnökhelyettese szakmailag sem látja indokoltnak a helyi adózás nagymértékű átalakítását – derült ki a héten a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas szakkollégiumának rendezvényén tartott előadásából. Az idén fél évig a Pénzügyminisztériumban megbízott helyettes államtitkárként az adórendszer korszerűsítésén dolgozó szakember nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint az anyagköltséggel korrigált bruttó árbevétel 2 százalékát kitevő adó túlzott terheket jelentene a vállalkozásoknak. László Csaba szerint az eredményre vetítve a 16 százalékos társasági adóval együtt a vállalkozások adóterhe már 25 százalék. A tényleges társasági adóteher azonban mindössze 9,3 százalék, miután a vállalkozások 25-féle kedvezményt vehetnek igénybe – véli Vámosi-Nagy. A szakértő szerint az adóteher a befektetők döntése során csak az 5–8. helyet foglalja el a prioritási listán, azt megelőzi például a jogbiztonság vagy a munkaerő képzettsége.
A tb-járulékoknál sincs nagy mozgástér a csökkentésre. Az elnökhelyettes úgy véli, a jelenlegi kulcsok mellett is rendre deficites a tb-kassza, ráadásul az előttünk álló egészségügyi reform, valamint a társadalom elöregedése miatt növekvő nyugdíjkiadási igény sem teszi lehetővé a bevételi oldal lefaragását. Minden döntés a politikusok kompetenciája azonban – tette hozzá a szakember. Draskovics Tibor pénzügyminiszter pár napja az Economist konferenciáján úgy fogalmazott: személyes céljának tekinti, hogy öt százalékkal csökkentsék az áfát és a tb-járulékot.
