Az új EU-tagállamok mezőgazdasági termékeinek árai nagyon gyorsan megközelítették a 15 régi tagország hasonló árait. A szállításhoz kapcsolódó költségektől eltekintve mostanra egyenlő árak alakultak ki a tíz új és a tizenöt régi EU-tagországban, legyen szó akár a húsról, a gabonafélékről vagy a tejtermékekről, utóbbinál az árnövekedés tavaly nyáron gyorsult fel – állapították meg a francia gazdasági képviseletek. A mezőgazdasági termelői árak közötti különbség már az EU-csatlakozás előtt sem volt olyan nagy, mint az élelmiszerárak tekintetében – kommentálták a hírt a lapunk által megkérdezett elemzők. Van olyan termék, amelynek ára már korábban is 90 százaléka volt az uniósnak, sőt olyan is, amelyé meghaladta azt – mondta Vanicsek Mária, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. Szerinte a közvetlen támogatások annak ellenére jelentős többletforrást jelentenek a termelőknek, hogy csak az EU-szint 55 százalékát teszik ki. Eközben a magyarországi élelmiszerárak az uniós szintnél jóval alacsonyabbak. Ez annak a következménye, hogy a hozzáadott érték az élelmiszerárakban kisebb, mint az unióban, alacsonyabbak ugyanis a munkabérek (a kereskedelemben is), s kisebb a profit. Az agrárárak növekedése azt jelzi, hogy a termelői áremeléssel nemigen lehet növelni a jövedelmet, erre a költségek csökkentése lenne a megoldás – vélekedett Vanicsek Mária.
A cukorrépát, marhahúst és uborkát leszámítva – ahol a lemaradás 20-30 százalékos volt – lényegében már a csatlakozás előtt is az EU 15-ök szintjén voltak a mezőgazdasági árak – vélekedett Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója. A kutató a kiegyenlítődési folyamatot már csak azért sem tartja meglepőnek, mert a termelői költségek is növekednek. A több terméket tartalmazó fogyasztói kosár árait tekintve Magyarország 55 százalékot ér el az EU 15-ök és 60-65 százalékot az EU 25-ök tekintetében.
Nagy jelentőségű, pozitív folyamatnak tartja a mezőgazdasági árak kiegyenlítődését Fórián Zoltán. Az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletági igazgatója rámutatott arra, hogy idén az első nyolc hónapban dollárban számolva 50 százalékkal nőtt az agrárimport értéke a KSH adatai szerint. E folyamathoz hozzájárult, hogy az új uniós tagoknál – tej tekintetében például Lengyel- és Csehországban – korábban a magyarországinál alacsonyabb termelői árak voltak, mostanra azonban ez az eltérés is kiegyenlítődött, így az import idén tapasztalt ütemű növekedése előreláthatóan nem folytatódik. Amennyiben a kiegyenlítődés nem következik be, több mezőgazdasági ágazat is nehéz helyzetbe került volna – mondta Fórián.
