Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzeti Földalap kárpótlás és a részaránytulajdon-kiadás eredményeként kialakult 1-2 millió fős tulajdonosi köre tipikusan idős személyekből vagy nem falun lakó örökösökből áll, átlagosan 2 hektár földtulajdonnal – emlékeztet Fűr Zoltán, a www.foldbroker.hu szakértője. Legalább egymillió hektár esetében olyan kis területű vagy kis hányadú a tulajdon, hogy a vele való nem törődés veszélyeztetheti a tulajdonviszonyok jogi stabilitását (például korlátozott forgalomképesség, illetéktelen használat, be nem jelentett örökösödések, adminisztrációs teher). A Nemzeti Földalap (NFA) kivételével jogi személy nem vehet mezőgazdasági területet – teszi hozzá az előzőekhez Fűr. Az NFA azonban az életjáradék-programokon kívül pénz hiányában nem tud a birtokkoncentráció eszköze lenni.
Fűr Zoltán úgy véli, a megoldást az jelenthetné, ha a Nemzeti Földingatlan Alap (NFIA) befektetési jegyeket bocsátana ki forrásbevonás céljából, a befektető belföldi magánszemély és jogi személy is lehetne. Ez esetben a cél a minél nagyobb – legalább 50 milliárd forintos – államon kívüli forrásbevonás lenne, de az állam is tehetne pénzt az NFIA-ba. Az elképzelés szerint az NFIA földet vásárolna, fix, de regionális árakat hirdetve a különböző méretekre és tulajdoni szituációkra. Az NFIA a megvásárolt földeknek hasznait szedné (bérleti díj), értéknövelés céljából pedig aktív birtokegyesítést folytathatna, például cserékkel. Az NFIA adott méret fölött (például falvanként 20 hektár) nyilvános licittel, nyereségre törekedve földértékesítést kínálna a földvásárlásban érdekeltek részére korlátozás nélkül, azaz a vásárló helyi gazdálkodó, befektető, akár cég is lehetne. Az NFIA a befektetési jegyekre a tevékenység hozamából árfolyamot jegyezne és likviditást biztosítana. Az NFIA-ügyletek adó- és illetékmentességet élveznének.
