A szociális és az egészségügyi minisztériumok után a pénzügyi tárca is elkészítette saját számításait a határon túli magyarok kedvezményes állampolgársághoz jutásával kapcsolatban. Félmillió áttelepülő 336 milliárd forinttal növelné a központi költségvetés kiadásait – véli Katona Tamás, a PM politikai államtitkára. Ugyanakkor 800 ezer fő áttelepülésével számolva ez a költség 540 milliárd forint többletkiadást jelente. Arra viszont továbbra sincs semmilyen hiteles felmérés, hogy mekkora is lehet a költözni kívánók száma. (Jelenleg az RMDSZ tavalyi felmérésére hivatkoznak a kabinet tagja, eszerint a határon túli magyarok 60,6 százaléka biztosan igényelné a kettős állampolgárságot.)
Mádl Ferenc köztársasági elnök a hét végén az igen szavazat mellett foglalt állást. A Magyar Állandó Értekezlet budapesti tanácskozásán az államfő úgy vélte, hogy nincs jogi akadálya a kettős állampolgárságnak, Mádl ugyanakkor nem tart tömeges áttelepülésről.
A két nagy párt kommunikációja új fordulatot vett. Orbán Viktor Fidesz-elnök ugyanis bejelentette, hogy csak úgy lehet a pluszköltségekről szóló aggodalmakat eloszlatni, ha még a népszavazás előtt a parlament törvényt alkot. Orbán ezt az európai útlevélről szóló javaslatnak nevezte, amely tisztázná a kettős állampolgárság tartalmát. Hasonlóan vélekedik a szocialista párt is. Hiller István MSZP-elnök azt mondta, hogy a kabinet lehetőleg már a jövő héten nyújtsa be az Országgyűlésnek a határokon túli magyarok korlátlan, szabad beutazását biztosító útiokmány-törvényjavaslatát, és azt vigye négypárti egyeztetésre kedden.
