Ha a decemberi referendumon a szavazásra jogosultak legalább egynegyede igennel szavaz, a parlament köteles olyan törvényt hozni, amely alapján minden, a jelenlegi Magyarországon kívül élő magyar igényelheti a magyar állampolgárságot. Ehhez kérvényt kell majd benyújtaniuk, igazolniuk magyar nemzetiségüket, erre alkalmas lehet a magyarigazolvány, de más feltételekről is dönthet a parlament. Jelenleg mintegy 800 ezer határon túl élő magyar rendelkezik ilyen igazolvánnyal, a környező országokban pedig két és fél millió magyar él. Teljes áttelepüléssel számolva mintegy majdnem 500 milliárd forint többletköltséget jelenthet az országnak, míg 800 ezer fő 161,5 milliárd forintba kerülne. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a más országban élő magyarok közül csak az kaphat magyar állampolgárságot, akinek lakóhelye és megélhetése Magyarországon biztosított, vagyis évek óta itt él és dolgozik. Ugyanakkor, aki magyar állampolgár és bejelentett lakcímmel rendelkezik, az szavazhat és jogosult bizonyos szociális és egészségügyi ellátásokra.
Az előzetes kalkulációk egyik alapját az RMDSZ tavalyi közvélemény-kutatása adja - mondta Korózs Lajos, a szociális tárca politikai államtitkára. A reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek 60,6 százaléka és a 25 év alattiak 70 százaléka biztosan igényelné a kettős állampolgárságot. A különböző felmérések ellenére megközelítőleg sem lehet tudni az esetleges áttelepülni vágyók számát. A számot csökkentheti, hogy Románia várhatóan 2007-től az unió tagja lesz, az is valószínűsíthető, hogy a már tagországokban élő magyarok többsége sem települ át.
Kordás László, a munkaügyi tárca politikai államtitkára szerint már százezer új munkavállaló megjelenése is feszültséget okozhat a piacon. A munkanélküliségi ráta nagyobb számú áttelepülés eredményeként a jelenlegi 5,9 százalékról 7,5 százalékra is növekedhet. Ugyanakkor feltételezhető, hogy nem ez a legnagyobb problémája a referendumnak. Az igazi kihívást a csak papíron itt élők jelenthetik. Márpedig jelenleg nem túl nehéz bejelentett magyar lakcímre szert tenni, ennek birtokában olyanok is jogosultak pénzbeli juttatásokra vagy ellátásra, akik semmilyen módon nem járulnak hozzá a közterhek viseléséhez. Márpedig Magyarországon jelenleg is hárommillió fő tartja el a hétmillió járulékot nem fizető állampolgárt. Az pedig eleve kizártnak látszik, hogy egy esetleges pozitív népszavazást követően kétféle állampolgári státus lenne - ezt feltehetően egyetlen nemzetközi szervezet sem fogadná el.
