Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hatályba lépett a pálinka előállításának szabályairól szóló együttes rendelet az agrár-, a gazdasági és az egészségügyi tárca jóvoltából. A jogszabály szerint pálinkának csak a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1576/89/EGK tanácsi rendeletben meghatározott eljárással előállított termék számít. Kisüstinek az a törköly- és gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legfeljebb ezer liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárlóberendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő. Érlelt pálinkának ugyanakkor az a törköly- és gyümölcspálinka számít, amit legalább 6 hónapig érleltek ezer liternél kisebb vagy legalább 12 hónapig ezer literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Ópálinka az a törköly- és gyümölcspálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Gyümölcságyon érlelt pálinkának vagy ágyaspálinkának pedig az a gyümölcspálinka nevezhető, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. Az érlelés időtartamát ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
A pálinkák a rendelet alapján elegyíthetőek is. A pálinka készítéséhez kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő-törköly használható fel, s pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A pálinka megnevezésének és előállításának szabályait kell alkalmazni azon pálinkatermékek esetében is, amelyeket az EU-n kívüli országba történő exportra készítenek.
A rendelet nem okoz gondot a pálinkafőzéssel foglalkozóknak, mivel a szakma már várta a nemzeti szintű szabályozást a pálinka előállításának lehetséges módszereiről, a jogszabály tehát „helyre teszi” a különféle pálinkafajtákat - mondta lapunknak Nagy András, a szeszipar mintegy 70 százalékát lefedő Szeszipari Szövetség és Terméktanács (SzSzT) igazgatója. Az uniós szabályozásban védett név a pálinka, s fontos volt, hogy a nemzeti szintű szabályozás is megtörténjen. Mindezt megerősítette Szabó László, az Agárdi Pálinkafőzde Kft. egyik ügyvezetője és Szicsek János, a tiszaföldvári Szicsek Gyümölcsszesz és Likőr Üzem Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Szabó szerint a jogszabály betartása is fontos, Szicsek pedig hozzátette, hogy sokkal többet várt volna, s ezzel nincs egyedül a szakmában, amely igazából egy pálinkatörvényre, illetve olyan szintű szabályozásra vár, mint amit a nemzeti kincsnek számító italok - például angolszász területen a whisky - kapott. Pálinkatörvényre tehát továbbra is szükség van a szerepek, az értékesítés, a marketing és egyéb kérdések részletes rendezése, de legfőképpen a magyar pálinkafőzés érdekében.
