Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptemberben a piaci várakozásokat számottevően meghaladta a külkereskedelmi deficit. A Bloomberg konszenzusa 191 millió euró hiányt mutatott – más előrejelzések ennél némiképp magasabbat –, ezzel szemben a KSH 329 millió eurót jelentett hétfőn. A magas hiány ezzel együtt nem meglepő, inkább az alacsony konszenzus volt váratlan – kommentálta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. A várakozások és a tényadat közötti eltérés meglepően nagy volt – véli Pintér András, az Inter-Európa bank szakértője. A trend viszont április, az utolsó „EU-n kívüli” hónap brutális, csaknem egymilliárd eurós hiánya óta csökkenést mutat; úgy látszik, hogy e folyamat láttán a piacok túlzottan is „vérszemet kaptak” a javulást mértékét illetően.
Az augusztusi deficit az idei első kilenc hónapban a harmadik legalacsonyabb, csak az év első két hónapja hozott kisebb hiányt. Nyeste szerint azonban ez nemigen változtat azon a képen, miszerint a külső hiány magas, és a következő években csak lassan mérséklődik. Megfigyelők szerint ugyanakkor az előzetes adatokat érdemes némi fenntartással kezelni, a számbavétel módszere miatt megbízhatóságuk ugyanis meglehetősen ingatag. A piacok számára a fizetési mérleg negyedéves közlésére való áttérés óta felértékelődött a külkeradatok jelentősége, ezt azonban lényegesen gyengíti az alacsony megbízhatóság. A statisztikai hivatal az előzetes augusztusi hiányszámot 30 millió euróval korrigálta felfelé, a júliusit pedig egy hónappal később 20 millióval felfelé, majd most 44 millióval lefelé módosították. A júniusi hiány első közlését előszörre 30, mostanra 95 millió euróval korrigálta felfelé a KSH.
Az év első nyolc hónapjában a kivitel volumene 18, a behozatalé 17 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Júliusban és augusztusban a növekedés üteme mérséklődött, ám ez jórészt a nyári szabadságolásokkal, leállásokkal függ össze. Az árufőcsoportok közül szembetűnő az élelmiszerek behozatalának és kivitelének üteme közötti különbség. A behozatal 50 százalékkal gyarapodott – ezen belül az italok importja 88 százalékkal –, a kivitel ezzel szemben 10 százalék alatti ütemben nőtt.
