Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kormányzati és ellenzéki oldalon is arra jutottak a parlamenti frakciók, hogy az adótörvényt módosító képviselői javaslatok keddi szavazásán 15-17 milliárd forinttal rövidült meg a jövő évi költségvetés ahhoz képest, amit a kormány javasolt. Az adó- és adó jellegű bevételekből 8429 milliárd forint folyik be jövőre az államháztartásba, tehát nem okoznak komoly átrendeződést a módosítások. Ezek közt a fontosabb tételek az árfolyamnyereség-adó (ánya) elvetése, a családi kedvezmény korlátozása 12 helyett 8 millió forint éves jövedelem felett, a cégtelefonadó elvetése és az egészségügyi hozzájárulás nagyobb mértékű csökkentése.
A jövő évi adócsomag összesen 130–150 milliárd forinttal hagy többet az adózóknál az idei szabályokhoz képest – mondta lapunknak Horn Gábor, az SZDSZ képviselője. Ennek javarészt a magánszemélyek és a tőkepiaci szereplők (a kettő gyakran nem szétválasztható) a haszonélvezői, a vállalkozói szektor terhelése nem változik érdemben. Vadász György, a BKIK általános alelnöke szerint miközben a környező országokban több, a vállalkozókat támogató jogszabály született a közelmúltban, Magyarországon az idén több új adónemet is bevezettek a vállalkozások terhére, s jövőre sem javul érzékelhetően a helyzetük. Bíztatónak tartja, hogy csökken az állami újraelosztás, és helyes iránynak, de nem elégségesnek a foglalkoztatás serkentését ösztönző adókedvezmények kiterjesztését. A kamara üdvözli, hogy végül nem valósul meg a helyi adó 150 százalékát elérő adókivetés.
Zara László adószakértő szerint sem lehet érdemi változással számolni a vállalkozások adózásában jövőre. Az árfolyamnyereség-adóval kapcsolatban adószakmailag kifogásolhatónak nevezte, hogy van olyan jövedelem Magyarországon, amely nem adózik, igaz, ebben az esetben a betéti kamatokat is meg kellene adóztatni, ezt pedig a politika nem vállalja fel. Zara álságosnak gondolja az ügy kapcsán elhangzott érveket, szerinte pusztán az ánya elvetésével nem sikerül több kisbefektetőt a tőzsdére csalni.
Más véleményen van Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers partnere, aki szerint az állam joga eldönteni, hogy mely jövedelmeket adóztatja meg, s olyan kicsi a megtakarítás állománya, hogy az államnak ösztönöznie kell a befektetéseket. Erdős arra hívta fel a figyelmet, hogy a 16 százalékos társasági adó és a 25 százalékra emelkedő forrásadó együttesen már akkora adóterhelést jelent az osztalékjövedelmekre, mint ha bérjövedelmet szerezne az adózó (természetesen a tb-járulékok miatt utóbbié még mindig nagyobb), ebben pedig nem tükröződik, hogy a vállalkozói jövedelem megszerzése kockázatosabb, amit jobban kellene honorálnia az adórendszernek. A szakértő tovább élő problémának nevezte a helyi adót, ami „nem egy modern adóstruktúra képét mutatja”.
Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője szerint a képviselőcsoport akaratának nagy része megjelent az adóváltozásokban. Az SZDSZ jövőre a felső szja-kulcs csökkentését fogja szorgalmazni, valamint a iparűzési adó teljes leírhatóságát a társasági adóalapból – mondta lapunknak Horn Gábor. Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint alapvetően adóemeléseken alapszik a törvénycsomag, ezért nem tudják elfogadni azt. Herényi Károly, az MDF-frakció tagja szerint nem az SZDSZ, hanem az MDF javaslatára nem lesz jövőre ánya.
