BUX 135935.10 1,76 %
OTP 42570 2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Hamarosan épülhet Budapest negyedik körútja

A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön jóváhagyta a negyedik budapesti körút építéséről, a BKV alapító okiratának módosításáról, valamint a Vidám Színpad likviditási hiányának rendezéséről szóló előterjesztéseket.

2004. október 28. csütörtök, 23:59

SA Fővárosi Közgyűlés csütörtökön elfogadta az M5-ös autópálya és az Ipacsfa út közötti nyomvonal kiépítéséről szóló beruházás célokmányát. A bonyolultan hangzó elnevezés mögött egy új budapesti körút építése rejlik. Pest negyedik körútja – a Kiskörút, a Nagykörút és a Hungária körút után – valósulhat meg a következő évtizedekben, Dél-Pestről kiindulva. Egyelőre csak egy rövid szakaszon épülhet az új út, elsősorban a csepeli központi szennyvíztisztító beruházásához kapcsolódó fejlesztésekhez kapcsolódóan. Az új nyomvonalat még a pártállami rendszerben gondolták ki, s a Munkáskörút elnevezést viselte. Jelenleg Külső Kerületi körút, illetve Ipartelepi körút néven „fut” a program.

A csepeli szennyvíztisztítóhoz kapcsolódik egy másik beruházás is, a csepeli gerincút első szakaszának, a Szabadkikötő út és a Posztógyár utca közötti nyomvonalnak a kiépítése is. E beruházás célokmányát módosította most a főváros, amely szerint a források átcsoportosítása nyomán kevesebb önkormányzati hozzájárulás szükséges majd e fejlesztéshez. A gerincút várhatóan 2006-ban épülhet ki. Az időpont azért bizonytalan, mert a XXII. kerületi önkormányzat még nem fejezte be a szükséges kisajátításokat, a főváros pedig csak a terület átadása után kezdhet hozzá a mintegy két évig tartó útépítéshez.

Elfogadták a BKV alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztést is, amely az MSZP–SZDSZ koalíció szerint technikai jellegű, az uniós szabályozással összhangban lévő változtatásokat jelent. A Fidesz szerint azonban a döntés a Budapesti Közlekedési Rt. privatizálását is lehetővé teszi. Ezt Vajda Pál szocialista párti főpolgármester-helyettes a NAPI Gazdaságnak határozottan cáfolta. Véleménye szerint az, hogy a BKV 1996 óta részvénytársasági formában működik, eleve lehetővé tenne egy „tőkeegyesítéses” megoldást, ám erre, illetve a privatizáció más formájára sem szándék, sem pedig lehetőség nincs. A szándék azért hiányzik, mert a BKV-val tízéves szolgáltatási szerződést kötött a főváros, lehetőség pedig azért nincs, mert senki nem akar invesztálni egy negyvenmilliárd forintos adóssággal és 25 milliárdos hiánnyal küszködő társaságba.

Szegő Miklós Iván
Szegő Miklós Iván

Ez is érdekelhet