Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Parázs vita alakult ki a jegybanktörvény kormányzati oldalról benyújtott módosításának általános vitáján kedden az Országgyűlésben. A képviselők hosszasan boncolgatták a módosítás igazi célját, az ellenzék szerint a kormányzat a hibás gazdaságpolitika okozta nehézségeket kívánja így kiküszöbölni, a monetáris tanácson belül a kormány befolyása növekedését követő prognosztizált árfolyamgyengülés kiváltotta gyorsuló infláció segítségével.
A javaslat jelentős előrelépés, amelyet a kormány támogat – jelentette ki Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Véleménye szerint az MNB-törvény módosításával színvonalasabbá válhat a vita a monetáris tanácsban, jobb döntések születhetnek és egyértelművé válhatnak a felelősségi viszonyok. Eközben Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke telefonon beszélt Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel arról, hogy az EKB még nem foglalt állást a kérdésben. Erre a következő hetekben kerülhet sor, illetve a két fél megállapodott abban, hogy személyes konzultációra is sor kerül közöttük. Draskovics közleményben tudatta: bízik abban, hogy az Országgyűlés a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban csak olyan javaslatot fogad el, amely erősíti az intézmény függetlenségét.
A vitában Kovács Tibor (MSZP) a költségvetési bizottsági többségi véleményét megfogalmazó tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában van olyan hely, ahol 25 tagú a monetáris döntéshozó testület. Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint ugyanakkor a kormány a strukturális hibákat a jegybank nyakába akarja varrni.
Az ellenzéki felszólalások vezérgondolata a zsákutcás gazdaságpolitika, az árstabilitás megőrzése, az államháztartás felborulása, az adósságlavina, illetve a jegybank és a monetáris tanács függetlenségének csorbítása volt. Emellett Domokos László (Fidesz) szerint példátlan, hogy két hivatalban lévő MT-tagot kellene visszahívni a javaslat elfogadásával.
A kormányoldalt képviselő honatyák – amellett, hogy nem tagadták, nagyobb befolyást kíván a kormány a monetáris politika alakításába – úgy vélték, hogy a módosítás oka az exportőrök versenyképességét növelő gyengébb forintot eredményező kamatszint elérése lenne. A személyeskedésektől sem mentes vita során gyakran nehezen értelmezhető kijelentéseket tettek a képviselők a módosítás gazdasági hatásairól, majd egyfajta csúcspontként egy kormánypárti képviselő lemondásra szólította fel az ülésteremben jelen lévő MNB-elnököt. A jegybank által a vita után kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a kormány a módosítási javaslatot teljes egészében támogatja. Az MNB kifogásolta, hogy bár Járai Zsigmond elnök végighallgatta a vitát, de „fel nem szólalhatott” (erre egyébként a házszabály szerint csak külön felhatalmazással lett volna lehetősége). A törvénymódosítási javaslat részletes vitája egy hét múlva kezdődhet, majd három héten belül dőlhet el sorsa.
