Lapunk információja szerint a szaktárcánál már 2006-ra is terveznek: a jelenlegi – még persze legfeljebb csíráiban létező – elképzelések szerint az egészségpénztáraknál a kormányzat bevezetne egy, az innovációs támogatásokhoz hasonló rendszert. Az öngondoskodókat ennek megfelelően megtakarításaik arányában a költségvetés is valamilyen mértékben támogatná. A Patika Egészségpénztár igazgatótanácsának tagja, Marchhart Dénes szerint abban mindenki egyetért, hogy az egészségügyben egyre fontosabb szerepet kell, hogy kapjon az öngondoskodás, a megelőzés, aminek fontos eleme lehet a már jól működő egészségpénztárak rendszere. A K&H Medicina Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Orosz András úgy véli, hogy a jövőben végrehajtani tervezett egészségügyi reformnak az ellátásszervezést kell a középpontba állítania. Az ellátás rendszerében pedig az egészségpénztárak megkerülhetetlenek lesznek, hisz a tagjaikon keresztül jelenítik meg azt a fizetőképes réteget, amely szigorúan számon kérheti a minőséget, s katalizátorként szerepelhet a piaci alapon, a gazdasági racionalitások elvei mentén működő egészségügyi szolgáltatói rendszerben. A Medicover Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Kővári Szilvia lapunk kérdésére kifejtette: ahogy a 90’-es évek végén a nyugdíjreform létrejöttekor a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak jelentős szerepet vállaltak a hárompilléres nyugdíjreform megvalósításában, az egészségügyi reform jelentős szereplői lesznek az egészségpénztárak, akár számlavezetőként, akár szolgáltatásszervező és/vagy finanszírozó intézményekként. Váradi Péter, a Credit Suisse Life & Pensions Egészségpénztár ügyvezető igazgatója elmondta: a reformfolyamat előkészítésében nagy lépés lehet, ha a pénztárak területi, intézményi együttműködési formákat alakíthatnak ki. (Erre benyomásaink szerint egyelőre nem sok készséget mutatnának az egymással még egyre élesebben harcoló piaci szereplők.)
Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár it-elnöke szerint az egészségpénztárak jelenleg alapvetően pénzügyi konstrukcióként működnek. Pedig hosszú távon igazán fontos a rekreációra ösztönzés és a megtakarítási hajlandóság növelése lenne. Érdemi bővülésre ezeken a területeken akkor lehet majd számítani, ha megkezdődik az egészségügy átalakítása és a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások szűkülnek. Ezzel párhuzamosan vagy csökken az egészségügyi hozzájárulás mértéke, vagy meg lehet osztani az egészségügyi hozzájárulást a társadalombiztosítás és az egészségpénztár között.
Bolvári László, az Egészségpénztárak Szövetségének elnöke, a Vitamin Egészségpénztár vezetője viszont azt gondolja, hogy nagyon jól hangzik ugyan az öngondoskodás megteremtése az egészségügyben, de a jövedelmi viszonyok ezzel nem tartanak lépést. Az időskorúak, az alacsonyabb jövedelmi sávban keresők alapellátását a pénztárak biztos nem fogják tudni megoldani. Ezzel együtt Bolvári szerint is nagyon fontos, hogy a pénztári tagság ne bizonytalanodjon el, mint történt az az adótörvények javaslatának elkészítése előtt. A Vitamin esetében – tudtuk meg – 2004 volt az első év, amikor a pénztár tagjai nettó felhasználókká váltak. Sokan úgy gondolták ugyanis, hogy a pénztárak nem folytathatják tevékenységüket. Nem zárható ki, hogy az idei első félévi átlagos tagdíjcsökkenés is némiképp a korábban elterjedt rémhírek számlájára írható. Kővári Szilvia a pénztári boom megtorpanását is ennek tulajdonítja. A parlamenthez benyújtott adójavaslatok megismerése után persze a helyzet normalizálódott. Sokan vélik úgy, üzenetértékű, hogy a többi adókedvezménnyel szemben az egészségpénztári befizetések után járó kedvezmény változatlan formában fennmarad. Annak ellenére, hogy ez leginkább a magasabb keresetűeket érintheti.
A pénztárak egyébként a munkáltatói befizetések magas aránya miatt jelenleg nem tudják, tagságuk milyen jövedelemi rétegből kerül ki. A Patikapénztár – állította Marhhart – egyénileg fizető tagjait tekintve piacvezető, de ők létszámuknak így is alig több mint nyolcadát teszik ki. Az egy főre jutó havi 4,2 ezer forintos átlagbefizetésnél ez a réteg a tapasztalat szerint többet teljesít. A régióban az egyik legnagyobb, prémium magán-egészségügyi ellátást biztosító szervezethez kötődő Medicover esetében logikusan még magasabb az átlag, tagsága ugyanis elsősorban a közép- és felső fizetési réteggel rendelkező alkalmazottak, munkavállalók táborából került ki – mondta Kővári Szilvia.
Az MKB Egészségpénztárban – tudtuk meg Lehoczky Lászlótól – csakúgy, mint a bankban vagy annak nyugdíjpénztárában a magasabb jövedelműek aránya nagyobb. Itt minimális befizetéssel a tagság mindössze 15–20 százaléka rendelkezik, a többiek ennél többet fizetnek be. A Medicina tagságának jövedelmi összetétele – állította Orosz András – leképezi a hazai jövedelmi rendszert, így a minimálbértől a kiemelt felsővezetői fizetéssel rendelkezőkig mindenki megtalálható a tagok között. A havi befizetések átlaga 5-6 ezer forint között mozog, ami a várakozások szerint jövőre mindenképpen nőni fog. Hasonló folyamatra számít a többi kassza is.
B. Judit Varga