Magyarországon általában szégyenlős érzés keríti hatalmába azokat, akik egy jó pohár (vagy két pohár) bor után feltűnően jól érzik magukat. Pedig a bor jótékony egészségügyi hatásai évszázadok, sőt, évezredek óta ismertek. A kellemes érzés sem véletlen: a vörösbor ugyanis értágító hatású, éppen ezért „jóleső” melegség járja az embert, ha egy keveset – 1,5-2 decit – iszik a nemes nedűből. A hangsúly persze a „kevés” és a „nemes” szavakon van, ugyanis a kannás borok, a cukrozott borok és egyéb „vegyi anyagok” jótékony hatásairól nem tud az orvostudomány. Továbbá a mértéktelen alkoholfogyasztás rendkívül káros lehet az emberi szervezetre.
A középkorban a bor rendkívüli fontosságra tett szert Európában: vizezett bort ivott az öreg kontinens lakosságának nagy része. Erre azért volt szükség, mert akkoriban nem volt egészséges ivóvíz, a csatornázás hiánya, a kutak fertőzöttsége miatt ajánlatos volt fertőtleníteni a vizeket. A bor fertőtlenítő hatását azóta igazolta a tudomány: ezek az italok az úgynevezett polifenolok miatt pusztítják a baktériumokat. Amíg nem léteztek védőoltások, a bor a kolera és a tífusz ellen is védettséget biztosíthatott – ám, hogy mennyire nem tökéletesen, azt sajnos a középkorban igen gyakori járványok bizonyítják.
A vörösborokban és a fehérborokban különböző jellegű polifenolok találhatóak, de mindegyikük lényege az, hogy rákapcsolódnak a baktériumok és vírusok fehérjéire, azokkal komplex vegyületeket hoznak létre. Ezek a bonyolult vegyületek viszont már biológiailag inaktívak és nem okoznak betegséget. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a polifenolok csak az erjedés során alakulnak ki, így a mustnak vagy a frissen erjedt bornak nincs baktérium- vagy vírusölő hatása.
A polifenolok antioxidánsok is egyben, így számos szakértő szerint rákellenes hatásuk is van, de jótékonyan avatkoznak be az érelmeszesedés és a szívkoszorúér megbetegedései esetén is – 1,5-2 dl liter bor fogyasztása francia kutatók szerint csökkenti a koleszterin- és a triglicerid szintet. A koleszterinszint csökkenését egyébként elsősorban a vörösborfogyasztók esetében figyelték meg, s az infarktus „megelőzésére” is inkább ezt ajánlják a szakértők. A fehérborok viszont az alacsony vérnyomás ellen javallottak.
A polifenolokon kívül a borban számos vitamin és nyomelem is megtalálható. Az italban lévő tizenöt különböző vitamin közül a legfontosabbak a B- és a P-vitaminok. Általuk a vashiány pótlásában, a vércukorszint szabályozásában kedvező hatás érhető el. A kálium a vízhajtó szerepét tölti be a szervezetben, s ebből az elemből a bor is tartalmaz bizonyos mennyiséget. Az érlelt vörösborok kitűnő altatók is egyben. A sokféle pozitív hatás eredményezte azt, hogy például a magyarországi borok közül a somlói és a tokaji patikákban is kapható volt egykoron.
