Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország referencia-időszaki adatai – az augusztusi 6,5 százalékos év/év infláció, a 6,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, az 59,1 százalékos GDP-arányos államadósság, amely túlságosan megközelíti a 60 százalékot és a 8,1 százalékos átlagos hosszú távú kamatláb – közül egyik sem teljesíti az euró bevezetésének feltételeit. Az inflációs nyomás enyhítésében, a folyó fizetési mérleg magas hiányának csökkentésében és a hitelesség visszaállításában fontos szerepet játszik a költségvetési fegyelem biztosítása, ami egyben az árfolyam-stabilitást is elősegítheti – áll az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank (ECB) jelentésében. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a jelentés nem tesz egyebet, mint megállapítja, hogy Magyarország ma még nem teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, amelyek azonban szerinte 2008-ra teljesülnek a májusban kialakított, az EB által is elfogadott konvergenciaprogram alapján.
A jelentés megállapításai nem sok meglepetést okoztak, s egyet is lehet érteni velük – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője. Az azonban szembetűnő, hogy a jelentésben 2002. októberi árfolyamra hivatkoznak, mivel azóta történt egy s más – például sáveltolás. Az is figyelemre méltó, hogy az eurózóna tagjainak fele sem az inflációs, sem pedig az államadósságra vonatkozó kritériumot nem teljesítette tavaly, harmaduk pedig az államháztartás hiányát volt képtelen kordában tartani – az EKB-nak tehát lenne mit takarítani a saját háza táján is.
A legtöbb előrejelzés 2004-re 7 százalék, 2005-re 4,5 százalék körüli inflációs rátát vetít előre. Az inflációt erősítő kockázatok elsősorban a közvetett adók változásainak, illetve az inflációs várakozásokon keresztül az olaj- és gázáremeléseknek és a szabályozott árak kiigazításának másodlagos hatásaiból származnak. A GDP-arányos költségvetési hiány tavaly 6,2 százalékos volt, ami jóval meghaladja a referenciaértéket. (Átmeneti intézkedések nélkül ez a szám 7,7 százalék lett volna.) Az EB szerint az állami garanciákból eredő függő kötelezettségek Magyarországon a GDP mintegy 5,4 százalékát tették ki. A következő évekre előre jelzett költségvetési hiány alapján Magyarország nem tudja teljesíteni a stabilitási és növekedési paktum azon középtávú célkitűzését, hogy a költségvetési egyenleg csaknem kiegyensúlyozott vagy pozitív legyen.
