Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pesszimistának bizonyultak az elemzők a szeptemberi inflációs várakozásaikban, a NAPI Gazdaság 6,9 százalékos év/éves konszenzusával szemben a KSH 6,6 százalékos áremelkedésről számolt be. Hasonlóan jelentős eltérést mutatott az egy hónapra visszatekintő adat, a 0,3 százalékos várakozással szemben 0,1 százalékkal nőttek az árak július óta. Az első kilenc hónapban átlagosan 7,0 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Ebben az időszakban – tavaly decemberhez képest – 5,0 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése, amelynek kétötödét az áfa- és jövedékiadó-változások okozták. A maginfláció az előző hónaphoz képest 0,3 százalék, tavaly szeptemberhez viszonyítva 5,9 százalék volt.
A meglepően jó inflációs adat mögött csaknem alapvetően az idényáras élelmiszerek árainak csökkenése áll – vélik egyöntetűen a NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők. A kedvező termésadatok ismeretében várható is volt az áresés, csak a mértéke volt kérdés – mondta Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a maginfláció semmit nem csökkent – vélekedik Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. Ez az erős szezonalitást támasztja alá. Kérdés, hogy a jegybank miként értékeli ezt a jelenséget, mivel a szezonális hatások elvileg kevéssé befolyásolják a döntéshozatalban az MNB-t – mondta Tóth Illés. A jegybankra nehezedő kamatvágási nyomást mindenesetre erősítette a kedvező inflációs adat.
Már beépült egy 50 bázispontos vágás az állampapírhozamokba, és az infláció kedvező alakulása csak megerősíti ezt – mondta Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője. A tényleges kamatcsökkentés forintpiaci és állampapír-piaci hatásai azonban nehezen jósolhatók, hiszen már a várakozások is csökkentették a forintárfolyamot. A monetáris tanács hétfőn minden bizonnyal meglépi az 50 bázispontos vágást, ami a jelenlegi lassuló pénzromlási ütem miatt nem fogja veszélyeztetni a jövő évi inflációs kilátásokat – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője, aki szerint az árfolyamban nem várható számottevő gyengülés, az euró legfeljebb 248–250-ig emelkedhet, de a forint erősödésének minden bizonnyal vége lesz.
