Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem látszik a nyoma a jövedelemelvonás ígért csökkentésének a 2005-ös költségvetési törvényjavaslatban. A parlamenthez benyújtott végső változatban még nőttek is az adóbevételi tervszámok a pár nappal korábbi verzióhoz képest, több mint 45 milliárd forinttal. A bruttó hazai termékhez viszonyítva így a költségvetés fő – gazdálkodóktól és a lakosságtól, illetve a fogyasztásból várt – adóbevételei az idén várható 20,48 százalékról a következő évben 21,18 százalékra emelkednek, s nem mutat csökkentést a járulékokkal kiegészített vizsgálat sem.
Lényeges változás nyomára nem bukkantunk a korábban megismertekhez képest a végleges változatban, hatásosnak bizonyult ellenben a Szerencsejáték Rt. tervezett privatizációja körüli médiakampány, a társaság értékesítését ugyanis levette a napirendről a kormány. Nem tartották szükségesnek a pótköltségvetés-benyújtás törvényi küszöbének átírását a miniszterek, jövőre is a kiadási főösszeg 5 – s nem a közbeszédben elterjedt 2,5 – százalékának megfelelő összegű túllépés esetén lép életbe ez a kényszer. Aprónak tűnő, mégis komoly érdeksérelemmel (ezzel együtt az állami szektor karcsúsításával) járó döntés, hogy a 70. életévüket betöltöttek közalkalmazotti jogviszonya jövőre automatikusan megszűnik.
Átalakul a lakásprogram, a közvetlen lakás- és kamattámogatásokra jövőre 201,1 milliárd forintot, vagyis az ideinél 7 milliárddal kevesebbet költenének. A 30 év alatti, csekély önerővel rendelkezők lakáshoz jutását segítő, állami garanciára építő fészekrakó programra 3 milliárdot szánnak, a fiatal, gyermekes családok használt lakás vásárlásához biztosított vissza nem térítendő állami támogatás kerete pedig 7 milliárd forint lesz. Ennek ára is lesz, a javaslat szerint megszűnik az adó-visszatérítési támogatás.
A fejezetek közül a mezőgazdaság és az egészségügy a jövő évi költségvetés nyertese, míg az államigazgatásra és a honvédelemre kevesebbet költene a kormány – jelentette ki tegnap, a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat bemutatásakor Draskovics Tibor. A gyógyító és megelőző ellátásokra az átlagnál nagyobb, 6 százalékos forrásnövekmény jut, míg az agrárium 328 milliárd forintos támogatásból gazdálkodhat, amely bruttó 13 százalékos emelkedést jelent – jórészt az EU-támogatásoknak köszönhetően. A pénzügyminiszter a beterjesztés pozitív elemeként kiemelte, hogy a magyar befizetések és EU-pénzek eredőjeként 100 milliárd forint uniós támogatással kalkulálhat a büdzsé. A privatizációs tervekről Draskovics szűkszavúan nyilatkozott: mint mondta, nem kapott még semmilyen beterjesztést a Magyar Posta Rt. magánosításával kapcsolatban.
Hiába ígért nyáron új fejezetet Draskovics a költségvetés tervezésében, a törvényjavaslat nem tesz más, mint 5 százalékkal csökkenti az előirányzatok nominális összegét, így az ígéretek ellenére továbbra sem beszélhetünk költségvetési tervezési reformról. Megszűnhet jó néhány közalapítvány, és a fejezeti kezelésű előirányzatok forrásait is pályázati rendszerben osztotta ki a tárca, de a pályázás értelmét valamelyest megkérdőjelezi, hogy az ebbe bevont intézmények jelentős része a tavalyinak megfelelő nagyságrendű összegből gazdálkodhat.
Feladatfinanszírozásról vagy nulla bázisú tervezésről tehát nincsen szó, a lényeges változások a Gyurcsány-kormány átszervezett szerkezetéhez kapcsolhatóak. A kormányzati struktúra átalakításával kevesebb mint felére húzódott össze a Miniszterelnökség fejezet: a 344 milliárd forintos idei kiadási főösszeg után jövőre 160 milliárd forint elköltését felügyelheti a kancelláriaminiszter. Jelentős karcsúsítás megy végbe a gazdasági tárcánál is, ahol a külgazdasági terület átvétele mellett is 486 milliárd forintról 343 forintra csökken a főösszeg. Az általános tendenciákkal szemben bővült a KSH költségvetési mozgástere, a bázishoz itt nem nyúltak a tervezők, és többletfeladatokkal 13,4 milliárd forintról 14,3 forintra nőtt a hivatal kerete. A költségvetés általános tartaléka 60 milliárd forintra lett belőve, szemben az idei 31 milliárd forinttal.
