A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusánál 170 millió euróval kedvezőbb, 2,12 milliárd euró második negyedéves hiány akár jó hír is lehetne a piacok számára, a forint azonban nem emiatt erősödött tegnap (egy évvel korábban 1,815 milliárd euró volt a deficit). Az árfolyam szempontjából alapvetően a 11 százalékos kamat a meghatározó – véli Török Zoltán, a Raiffeisen értékpapír-elemzője. Az elemzők szerint ugyanakkor komoly bizonytalanságot jelent az árusorral kapcsolatban felbukkant 650 millió euró el nem számolt tétel. Ennek magyarázatát az EU-csatlakozás miatti módszertani váltás adja. Addig ugyanis a vámfelügyelet alatt álló – akkor még vám- és áfamentes – árukat és szolgáltatásokat csak a felügyelet megszűnésekor kerültek a statisztika látókörébe. Az uniós tagsággal megszűntek a vámszabad területek, így az árukat belföldiesítették, ezek értéke a 650 millió euró. A jegybank e tételt egyelőre nem vette figyelembe a fizetési mérleg elkészítésekor, mivel emögött nincs valódi pénzügyi tranzakció, nincs árumozgás, hanem mindössze a vámhatárokat mozdították el, azaz az import nyilvántartásának módszere változott.
A KSH az EU-csatlakozásig ezeket az árukat és szolgáltatásokat nem vette figyelembe, mivel nem lépték át a vámhatárt (a KSH a vámstatisztikára építi nyilvántartását). A belföldiesítés elvileg az EU-csatlakozással megtörtént, ám a valóságban komoly számbavételi elmaradások vannak, így ehhez hasonló tételek a második negyedévet követően is felbukkanhatnak. A bérmunkához behozott anyagok vámosítását például 12 hónapig lehet halogatni, így jövő májusig felbukkanhatnak a statisztikákban ilyen jellegű tételek.
Több elemző is bizonytalansági tényezőként éli meg e 650 millió euró felbukkanását, és számolnak azzal is, hogy ez valamilyen módon előbb-utóbb az importoldalon felbukkan, ami a mostaninál lényegesen sötétebbre festené a képet. Ebben az esetben nehéz elkerülni a korrekciót – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Szerinte a második félévben javulásra lehet számítani – az import lassabb és az export gyorsabb növekedésére számít a szakértő.
A jegybank adatai alapján a második negyedévében a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya) 2,039 milliárd euró. Jelenleg még a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség és a folyó fizetési mérleg egyenlege nem mutat jelentős eltérést, a jövőben azonban az EU-transzferek növekedésével ezen eltérés nagyobb lesz. Ez azt is jelenti, hogy az uniós tagság még nem „fizetett” igazán.
