Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előző negyedévi 1,7 milliárd eurónál bő 600 millióval magasabb, 2,29 milliárd eurós folyó fizetési mérleghiányt várnak az elemzők a második három hónapra – derül ki a NAPI Gazdaság konszenzusából. A félév végén így 4 milliárd euró körül alakul a folyó deficit. A jegybank csütörtökön teszi közzé a második negyedéves adatot. Az év végére 7,047 milliárd euró hiányt mutat a konszenzus, a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében 7,2, a Reuters legutóbbi felmérésében pedig 6,84 milliárd euró hiányt jelez előre. A GDP százalékában mérve a deficitet az elemzők 8,49 százalékra várják, a jegybank ez esetben is némiképp pesszimistább, prognózisa 8,8 százalék.
A hiány alakulását alapvetően meghatározza a külkereskedelmi mérleg romló egyenlege, e mögött azonban egyszeri okok állnak, legalábbis részben – vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Az exportra továbbra sem lehet panasz, és az ipari megrendelésállomány adatai alapján a kilátások is kedvezőek. A romló szaldó mögött tehát a továbbra is dinamikusan bővülő import áll, ami részben az EU-csatlakozás előtti vállalati készletfeltöltéssel magyarázható, de komoly szerepe van az élénkülő beruházási aktivitás mellett a fogyasztási célú behozatalnak is (a második negyedéves GDP-adatok a magánfogyasztás gyorsulását mutatták). Így április–júniusban a kereskedelem hiánya 1,46 milliárd euróra nőhet az első negyedév 400 millió eurós szintjéről, a jövedelem sor azonban tartogathat meglepetéseket.
A Takarékbank várakozásai szerint a második negyedévben nem csupán az uniós csatlakozás során fellépő egyszeri külkerhiány, hanem a Matáv rekordosztaléka is negatívan hatott. Az idegenforgalom egyenlege a negyedévben és az egész év során is kissé javulhat a tavalyi mélyponthoz képest, a kiutazások sem bővülnek a tavaly látott mértékben – mondta Suppán Gergely elemző. Az adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem negatív egyenlege a tavalyhoz képest magasabb kamatszint és tovább emelkedő államadósság miatt növekedhet. Az EU-csatlakozás kapcsán ebben az időszakban jelentkeztek a befizetési kötelezettségek is, ami ugyancsak nem javította a mérleg állapotát.
A külkermérlegben ugyan már látható pozitív fordulat, a júliusi mérlegben az export növekedése ugyanis már meghaladta az importét, a magas energiaárak az év második felében azonban várhatóan inkább negatív irányban befolyásolják az egyenleget – vélekedik Suppán. Az utolsó negyedévben már a földgáz ára is magasabb lesz a Mol–Gazprom szerződése miatt (a gázárak kilenc hónapos fáziskéséssel követik a Londonban jegyzett Brent olaj árát), ráadásul a negyedik negyedévben a fűtési szezon miatt is magasabb a gázimport.
A negyedik negyedévtől azonban az EU-ból érkező támogatások, pályázati pénzek már látványosan növekedhetnek, ami pozitív hatással lehet a folyómérlegre. A hiány a második félévben mérséklődik, ennek elsősorban a csökkenő állami kereslet lesz az oka. A lakossági megtakarítások növekedése a vártnál kevésbé mérsékli a GDP-arányos deficitet az év egészében, részben a most beinduló devizahitelezésnek, részben a tavalyi lakáshitelboom miatti gyors lakásépítéseknek köszönhetően – indokol Samu János, a Concorde elemzője. A második félévben a külső egyensúly egyébként csökkenő hiányát 200–250 millió euróval ronthatja az olajárak egy évvel korábbi szinthez mért emelkedése – tavalyihoz hasonló energiahordozó volumennel számítva.
