Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tőkepiac:
Egyértelműen a jövő évi adóváltozások kárvallottjai. Az árfolyamnyereség-adó a jelenlegi nulláról 25 százalékra emelkedik, az osztalékadó a többi külön adózó jövedelemhez hasonlóan szintén 25 százalékra növekszik. Az egyik javaslat viszont enyhíti az osztalékadó alóli mentesség feltételeit. Ennek értelmében 2005-től az Európai Unió tagállamában lévő anyavállalat, vagy annak telephelye számára kifizetett osztalék abban az esetben mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülő legalább
két éve folyamatosan legalább 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a számára osztalékot fizető társaságban. E részesedési küszöb jelenleg 25 százalék.
Újfajta adóként megjelenik banki kamatadó. A kamatkülönbözetet (marzs) 6 százalékos adókulcs terheli azoknál a vállalkozásoknál, amelyek a hitelintézeti törvény hatálya alá tartoznak – derül ki a közzétett külön jogszabályból. Kedvezőtlen lehet a hitelintézetek számára még, hogy a jogszabály megfogalmazásából úgy tűnik: némiképp a céltartalékolási szabályok is szigorodnak majd. A plusz adóteher alól mentesülhetnek a szövetkezeti hitelintézetek, de ők is csak akkor ha különböző feltételeknek eleget tesznek. Nem lehet például magasabb a saját tőkéjük 250 millió forintnál (ekkora összeg kell a hatályos rendelkezések szerint a takarékszövetkezetek alapításához), és nem fizethetnek tagjaiknak osztalékot.
Kis- és középvállalkozások:
E kört érintő változások közül kiemelkedik a foglalkoztatás bővítését előirányzó javaslat, mely szerint a mininálbér arányos részével csökkentheti adó előtti eredményét a legfeljebb öt főt foglalkoztató vállalkozás, ha bővíti munkavállalóinak számát. Kikötés viszont, hogy a létszámfeltöltés nem történhet kapcsolt vállalkozásból, és a cégnek nem lehet az adóév utolsó napján köztartozása. Nem vonatkozik a kedvezmény egyebek mellett a nemzetközi árufuvarozással foglalkozó vállalkozásokra. Amennyiben a harmadik adóév végéig csökken a létszám, az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg 120 százalékával kell az adóalapot növelni. Az iparűzési adónál egymillió forint adóalap-mentességet élvezhet az a vállalkozás, amelyik egy dolgozóval növeli állományát. A munkahelyteremtésre igényelhető adókedvezmény feltételeit a kis- és középvállalkozók számára enyhíteti a tervezet: középvállalkozók esetében 150 (kedvezményezett településeken 75), kisvállalkozóknál pedig 30 (kedvezményezett településken 15) fős létszámbővítést ír elő a módosítás. A tervezet külön kitér arra, hogy az új alkalmazottak 20 százalékának a pályakezdők közül kell kikerülnie.
Érzékenyen érinti viszont e vállalkozókat (is) a forrásadó 20-ról 25 százalékra emelése, mely szakértők szerint a jövedelem más csatornákon keresztül történő kivételéhez vezethet. A társadalombiztosítási terhek alapértelmezésben nem változnak, az egészségügyi hozzájárulás jövő novembertől csökken 1200 forinttal. Bizonyos társadalmi csoportok (kismamák, pályakezdők) foglalkoztatásához viszont járulékkedvezményeket lehet igénybe venni.
Az egyszerűsített vállalkozási adó alá esők könnyebben juthatnak a jövőben banki hitelhez, ugyanis az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére vonatkozó jövedelemigazoláson – azon túlmenően, hogy feltünteti az adózó az eva adó-alanyiságát – ezentúl szerepelteti az adóalany éves bevételét és az adóévre megállapított evát is. Azok az evások, akik 2004. adóévre a vállalkozói pénzforgalmi bankszámlával történő rendelkezés hiányában veszítették el adóalanyiságukat, nem lesznek kénytelenek búcsúzni eva-tagságuktól. A javaslat ugyanis mentesíti őket az ismételt bejelentkezés 4 éves korlátja alól, azaz jövőre bejelentkezhetnek eva hatálya alá.
Munkavállalók:
Igazából az átlag és az alatti jövedelmi helyzetűeknek igyekezett a kedvében járni a törvény előkészítője. A kieső idei középső adókulcs jelentősen javítja a jövedelmi pozíciót ebben a körben, ráadásul a kedvezmények megnyirbálása is szerényebb lett az eredeti szándéknál, nem korlátozzák egyebek mellett a lakáscélú hitelek, vagy az önkéntes biztosítói pénztárakba történő befizetések utáni kedvezményt, pontosabban ezek nem tartoznak az évi legfeljebb 100 ezer forint kedvezmény felhasználását engedélyező rendelkezés hatálya alá. Az önkéntes biztosítói pénztárak, a nyugdíjpénztárak utáni kedvezmények igénylői ráadásul abba a kiváltságos helyzetbe kerültek, hogy nem állapítottak meg jövedelmi határt az esetükben, mint a többi esetben.
Adók:
Nincs fajsúlyos változás az idei adótörvényekhez képest, leszámítva persze az szja-t. Nem változnak a társasági adó, az áfa kulcsai, utóbbi esetében nem tudni érdemi átsorolásokról sem az egyes adókulcsok között. Elmarad a helyi adórendszer átfogó átalakítása, továbbra is az iparűzési adó lesz a domináns az önkormányzatok bevételeiben. Emelkednek egyes regisztrációs díjak, illetékek, nem emelik ellenben az energiaadót. A fix összegű fogyasztói ár-kiegészítési díjtételek valorizálásakor 4,4 százalékos növekményt vettek figyelembe. A javaslat szerint a jövedékiadó mértékek bevételi célzatú emelésétől eltekintenek. Apró érdekesség, hogy megszűnik a sorkatonák és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása. (Az adótörvény javaslat olvasható a www.napi.hu internetes oldalon)
