Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakemberek már néhány éve kongatják a vészharangot, hogy a fogyasztói társadalom életvitelének egyre fiatalabb korban látszódnak a káros hatásai. Az elmúlt tíz évben látványosan megnövekedett a cukorbeteg vagy szívpanaszos gyermekek száma. Ez elsősorban a mozgáshiányos életmódnak, a helytelen táplálkozásnak tulajdonítható, és nemcsak Magyarországon, hanem az egész nyugati világban tapasztalható jelenség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég nyilvánosságra került jelentése szerint már-már „elhájasodási járvány” fenyeget a gyerekek körében az európai országokban. A WHO szerint az utóbbi tíz esztendőben a 6–18 életév közötti korosztályban megduplázódott a túlsúlyos gyerekek száma, s ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2040-re a fejlett országok felnőtt lakosságának csaknem a fele elhízott lesz. A dolog hátterében az áll, hogy az utóbbi húsz évben alapvetően megváltoztak az étkezési szokások. Az emberek kevesebbet mozognak és többet esznek, ráadásul a szénhidrát fogyasztása nőtt meg. Ezért nagyban okolható az úgynevezett junk-foodok (gyorséttermi és készételek, rágcsálnivalók stb.) térhódítása, miközben csökken a gyümölcsök, zöldségek, főzelékek fogyasztása. Egy magyar felmérés szerint a gyerekek szénhidrátbevitelének 60 százaléka nem gyümölcsökből, hanem cukros italokból, cukorkafélékből, édesített termékekből származik. A gyerekek rendszertelenül táplálkoznak, inkább rágcsálnivalókkal laknak jól. A megkérdezettek kedvenc ételként leggyakrabban a sült krumplit rántott hússal és a milánói makarónit nevezik meg. Minden harmadik magyar serdülő fogyaszt napi rendszerességgel édességet. A fiatalok 32 százaléka naponta eszik gyümölcsöt, de zöldséget már csak 15 százalékuk. Így egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy minden tizedik iskolást elhízottnak számít, miközben a sport, a mozgás háttérbe szorult. A szülők sokkal fontosabbnak tartják, hogy már az általános iskolában több nyelvet elsajátítson gyermekük vagy hamar profi legyen az informatikában. A sportot ugyanakkor egyre kevesebben preferálják, és általában pénz vagy idő hiányában az edzés kerül ki a napirendből. Egyes pszichológusok véleménye szolgálhat ilyenkor érvként: e szakértők szerint a szülők túl korán kezdik versenyeztetni a gyerekeket és ez bizony már-már ártalmas szellemi megterheléssel jár. A mozgás ugyanakkor elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez.
A magyar gyerekek 70–75 százaléka valamilyen ortopédiai problémával küzd, 60 százalékuknak pedig látási gondjai vannak. Megállapítható, hogy bár betegség miatt nem hiányoznak többet a gyerekek mint harminc évvel ezelőtt, egyre több az asztmás, cukorbeteg vagy a szívproblémákkal élő gyermek – mondta a NAPI Gazdaságnak Bakó István, iskolaigazgató és testnevelő tanár. A becslések szerint a helytelen táplálkozás 70–80 százalékban járul hozzá a különböző betegségek kialakulásához. Mint Bakó elmondta, a legjobbak fizikai teljesítményeiben nincs változás, ugyanakkor a nagy átlagé romlott. A szülők sok esetben túlzottan óvják a gyermeküket akár a sporttól is, így romlik a gyerekek probléma megoldó, konfliktustűrő képessége is.
