Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kutatás-fejlesztéshez rendelt pénzeszközök még egy gyógyszer kifejlesztésére sem elegendők – fogalmazta meg kifogásait a közelmúltban a magyarországi k+f támogatáspolitikájával kapcsolatban Demján Sándor, a Trigránit Rt. elnöke. Bár az alapkoncepcióval minden érdekelt fél egyetért és a készülő innovációs törvény a szakma egyöntetű támogatására számíthat, a támogatás elosztására vonatkozó jogkörök kapcsán az eredeti szöveg számos kritikát kapott. Csak érintőlegesen foglalkozik a tervezet a kutatás-fejlesztésben tevékenykedő intézmények (MTA, egyetemek, természettudományi egyesületek, vállalatok, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal), valamint a kormányzati innovációs stratégia kidolgozásáért, kivitelezéséért és az ellenőrzésért felelős szervek együttműködésével, a döntési kompetenciákkal – fejtette ki Kroó Norbert, az MTA főtitkára. A létrehozni tervezett tudomány- és technológiapolitikai kollégium, valamint a hozzá tartozó tanácsadó testület – amelynek lehetséges tagjairól nem szól a jogszabálytervezet – éves szinten több tízmilliárd forint sorsáról dönthet: 2004-re a nemzeti fejlesztési terv keretében 35, az Innovációs Alapban pedig 10,8 milliárd forintot terveztek be. Demján Sándor szerint ki kellene választani egy-két kutatási területet, amiben Magyarország sikeres lehet, mivel a pénz nem elég ahhoz, hogy például alapkutatásokat finanszírozzon akár a költségvetés, akár az üzleti szektor.
Az innovációs törvény a tervek szerint még októberben az Országgyűlés elé kerül, így 2005. január 1-jétől léphet hatályba. A kormányzati intézményrendszer felállításán túl intézkedik a jogszabály a támogatási politika prioritásairól is. A kis- és középvállalatok előnyösebb feltételeket élvezhetnek majd, akárcsak azok a projektek, amelyekben a kutatás eredményének az üzleti hasznosításáról, illetve a szellemi termék jogvédelméről is gondoskodnak. E körbe tartoznak továbbá a tudományos és technológiai áttörést ígérő projektek vagy amelyekben a költségvetési és az üzleti szféra együttműködése valósul meg. A koncepció szerint támogatni kell továbbá a kutató-fejlesztő szolgáltatások, illetve infrastruktúra fejlesztését – különösen regionális szemléletben –, valamint azokat, akik korábban hatékony innovációs tevékenységet folytattak.
A közpénzből támogatott projekteket, illetve az elért eredményeket független szakértőnek kell értékelni, majd ennek eredményét nyilvánosságra hozni (az üzleti titok tiszteletben tartásával). A projektek szintén egy nyilvános regiszterbe kerülnek majd. A likviditási problémákon segíthet a jogszabályban szereplő előfinanszírozás, valamint a kamattámogatás. A költségvetési kutatóhelyek a támogatási összeg 75 százalékáig részesülhetnek előfinanszírozásban a támogatás átcsoportosításával. A kis- és középvállalkozások abban az esetben részesülhetnek kamattámogatásban, ha egy olyan kutatási program finanszírozásához vesznek fel hitelt, amely nemzetközi szerződés alapján vagy uniós támogatással fut.
A törvény jelentősen leegyszerűsíti a költségvetési kutatóhelyek és a vállalati szektor együttműködését, közösen alapított, úgynevezett hasznosító társaságokban. A költségvetési kutatóhely szellemi alkotását apportálhatja a közös vállalatba; a jogszabály kitér a közalkalmazottak hasznosító társaságokban való foglalkoztatására is.
