Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB a piaci várakozásokkal (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 17., 1–3. oldal) teljes összhangban változatlanul hagyta a 11 százalékos irányadó alapkamatát. Elemzői vélemények szerint a jegybank egyértelműen várakozó álláspontra helyezkedett, a további lépéseket a jövő évi büdzséről napvilágot látó információk határozzák meg. A piac nem árazott csökkentést, azt jószerivel semmi sem indokolja – mondta Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője. A Szabadság téren feltehetően további lényeges szigorításokat tartanának üdvözítőnek, mivel régóta kommunikálják, hogy a jelenleg ismert determinációk mellett nemhogy az évi – a mostani helyzetben a konvergenciaprogramhoz egyébként már messze nem elegendő mértékű – 0,5 százalékos hiánycsökkentés nem valósul meg, hanem egyenesen emelkedni fog a deficit GDP-hez mért aránya.
A korábbiakhoz képest visszavettek az elemzők az idei kamatcsökkentési várakozásokból, október helyett inkább november–decemberre várnak mérséklést, ám most már inkább csak 50 bázispontra számítanak az eddigi 100 helyett. Amennyiben az év végére 6,5 százalék körül alakul az infláció, úgy 50 bázispontos mérséklésnek még lenne tere – vélekedik Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte októbert követően felgyorsul a dezinfláció – igaz, a gázár esetleges emelése továbbra is kockázatot jelent. Az esetleges további kamatcsökkentés(ek) sorsa a többi fundamentum alakulásától függ – az eddigi információk alapján vérmes reményeket nem érdemes táplálni. Ebből a szempontból (is) kulcsfontosságú a hónap végén nyilvánosságot látó legújabb folyó fizetési mérleg. Ez elemzők szerint nem lesz fáklyásmenet, a havonta napvilágot látó külkereskedelmi adatok alapján borítékolni lehet a rossz számokat.
Kommentárjában – amely elemzők szerint a korábbiaknál kevésbé volt „szigorú” – a jegybank tartósnak tartja a versenyszektor bérinflációjának májusban megindult lassulását, és az infláció mérséklődése szempontjából különösen kedvező a piaci szolgáltatói körben tapasztalt nagyobb mértékű ütemcsökkenés. Az inflációs kilátások szempontjából ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a lakosság fogyasztási kiadásai a második negyedévben magasabbak voltak az augusztusban prognosztizáltnál, ami keresleti oldalról növelheti az inflációs nyomást.
A költségvetés alakulásának legfrissebb fejleményei megerősítették a monetáris tanács azon véleményét, hogy a gazdasági egyensúllyal kapcsolatos bizonytalanság enyhüléséhez leginkább a fiskális politika konszolidációja járulhat hozzá. A hiteles és kiszámítható gazdaságpolitika melletti elkötelezettséget a megalakuló új kormány a 2005-ös költségvetés kidolgozásával tudja a piacok számára bizonyítani, ha a jövő évi államháztartási folyamatok megfelelnek a konvergenciaprogramban tett kötelezettségvállalásnak – fogalmazott az mt. Az egyensúlyi kockázatok csökkentésén és a nemzetközi vállalások betartásán túl a szigorú és következetes fiskális politika mellett a mértéktartó jövő évi bérmegállapodás létrejötte kedvezően hatna az inflációs kockázatokra is.
