Érdekes magyarázattal rukkolt elő múlt pénteken a Pénzügyminisztérium (PM) a napról napra emelkedő államháztartási hiányprognózissal kapcsolatban. Szerdán 110-120 milliárdos növekményről adtak számot, majd egy napra rá 150 milliárddal álltak elő. Pénteken szükségét érezték egy újabb tájékoztatónak, ahol elhangzott, hogy az első kalkuláció az optimista, a második a pesszimista forgatókönyvnek felel meg, vagyis ezek adják a bruttó hazai termék (GDP) 6,3–6,5 százalékára emelt pénzforgalmi deficit-előrejelzés szélsőértékeit. A különbséget részben az áfabevételekben rejlő bizonytalanságokkal indokolták.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter a múlt hét derekán szépen levezette, hogy miért is nő 110-120 milliárd forinttal a deficit. Akkor elhangzott, hogy például áfából 88, jövedéki adóból 35, szja-ból 17 milliárddal folyik be az idén kevesebb a vártnál. A 150 milliárdos hiánytöbbletet tartalmazó táblázatban ezek a tételek hiánytalanul szerepelnek, így viszont nehezen érthető, hogy a kisebb hiánybecsléshez adott áfabevételi terv miért nem változott. Más adókból (társasági, eva, illetékek) viszont többlet keletkezik – mondta Draskovics – mégpedig 43 milliárd forint. A táblában ebből megtaláltuk a társasági adóból várt 5 és az illetékekből várt 11 milliárdos többletet. Az egyszerűsített vállalkozási adó nincs feltüntetve, míg a járulékoknál 15 milliárdos többlet szerepel. Ez azért furcsa, mert az augusztus végi jelentésben a járulékoknál 26 milliárdos elmaradás mutatkozott az időarányoshoz képest, és az év során végig lemaradásban voltak a járulékok. A PM-prezentáció ugyan nem jelölte külön, de a táblában feltűnik, hogy az egyéb társadalombiztosítási bevételek sorát emelték meg 14 milliárd forinttal – ez valószínűleg a novemberi nyugdíjkorrekcióhoz való költségvetési hozzájárulás összege lesz, tehát egyszer már megjelent az államháztartás kiadásai közt. E számokból arra lehetne következtetni, hogy evából 27 milliárdos többletet vár idén a tárca, ám a gazdálkodó szervezetek egyéb befizetései soron (ide tartozik az eva is) csak 12 milliárdos többlet szerepel.
A kiadásoknál 70 milliárd forinttal lépik túl az idei tervszámokat, ezek is hiánytalanul fellelhetők a felsorolásban. A kormány ezen túl döntött egy 43 milliárdos megszorító csomagról is, ebből a bevételi oldalon az állami, kincstári vagyon utáni 25 milliárdos többlet szerepel a számokban, az elkülönített állami pénzalapoktól várt 6 milliárd is megtalálható. Kiadási oldalon megvan a 10 milliárdos minicsomag (fogyasztói árkiegészítés, kisebb EU-befizetés, közmédia támogatásának csökkentése) nyoma. Nem számszerűsíthető ugyanakkor az adóhivataltól és a VPOP-tól várt szigorúbb ellenőrzés bevételre gyakorolt hatása (az adóbevételek változásában legalábbis ennek nincs nyoma), az viszont látszik, hogy a kormány nem biztos abban, hogy képes lesz féken tartani a költségvetési szerveket a költekezésben, amit egyébként a pénzügyminiszter a csomag részeként említett. E soron ugyanis 36 milliárdos túllépéssel számolnak a táblázatban, ami lényegében megfelel a PM kétféle hiányprognózisa közti különbségnek.
