Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy nap leforgása alatt 30–40 milliárd forinttal emelkedett az államháztartás (áht) pénzforgalmi hiányára vonatkozó PM-prognózis – derült ki a tárca táblázatából. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerdán még 110–120 milliárd forint túllépésről beszélt, a 24 órával később megjelent előrejelzésben már 151 milliárddal nagyobbnak tüntették fel a várt hiányt; sőt, a helyi önkormányzatokkal együtt 190 milliárddal lett nagyobb a deficit, mint egy hónappal ezelőtt várták. Mindez azt jelenti, hogy a központi kormányzat pénzforgalmi hiánya az idén a bruttó hazai termék (GDP) 6,5 százalékának felel meg, az önkormányzatokkal együtt pedig eléri a 6,7 százalékot. A pénzügyi tárca vezetője egy nappal korábban még arról beszélt, hogy 6,5 százalékos hiányt a legrosszabb esetben tart elképzelhetőnek. A tárca mindezt 20 540 milliárd forintos nominális GDP mellett számolta ki, amely 115 milliárddal nagyobb az egy hónapja számoltnál.
A PM sajtóosztályán azzal magyarázták a különbséget, hogy az tulajdonképpen megfelel az általuk a GDP százalékában közölt mutatók rosszabbik szcenáriót felvázoló változatával (a prezentációban 6,3–6,5 százalékos pénzforgalmi deficitet jeleztek). A tegnap közreadott mutatóban 40 milliárdos tartalék van – mondta lapunknak Pichler Ferenc sajtófőnök, aki szerint az uniós elszámolás miatt fontosabb eredményszemléletű hiányt változatlanul 5–5,3 százalék közé várják.
A pénzügyminiszter szerdán előadásában kizárólag 110–120 milliárdos többletdeficitről beszélt. Az elemzők mindazonáltal nincsenek meggyőződve arról, hogy tarthatóak a legfrissebb deficitszámok. Az utolsó három hónapban a PM szerdai prognózisa alapján 12,1, a csütörtöki alapján 57,2 milliárddal emelkedhet az addigra már 1277,9 milliárd forintra hízó hiány. Továbbra is komoly bizonytalanságot látnak a szakértők a bevételi oldalon, míg Barcza György, az ING Bank közgazdásza az áfa esetében lát veszélyeket. Áfából havi átlagban kevesebb mint 127 milliárd érkezik be szeptember végéig a büdzsébe; ahhoz, hogy teljesüljön az éves terv, az utolsó negyedében már több mint 184 milliárdnak kellene havonta átlagban befolynia a költségvetésbe. Az szja-nál a két periódus közti különbség havi 23 milliárd forint. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője úgy véli, hogy az idén 5,5 százalékig nőhet az eredményszemléletű deficit, amit jövőre csak jó esetben lehet 4,6 százalékra leszorítani. A kormány a konvergenciaprogramban 4,1 százalékot vállalt 2005-re, ez az elemző szerint „elfelejthető”. Különösen fontosnak tartja a 2010-es euróbevezetés szempontjából a 2006-os választási év fiskális politikáját. Későbbre halasztott alkalmazkodás a kritériumokhoz ugyanis nem csak feszített tempót követel meg, de a csatlakozás kedvező elbírálásának esélyét is rontja, ha nem tartós, csak – technikai trükkök révén – egy évre szól az államháztartás konszolidálása. Az euróbevezetés egyik feltétele az államháztartási hiány 3 százalék alá szorítása. Az elemző szerint most már az sem okozna nagy felfordulást az állampapírpiacon, ha a kormány elengedné a 2010-es dátumot: a konvergenciajátékosok alig vannak jelen a piacon, akik itt vannak, azokat az – EU tagországai közül a legmagasabb – kamat vonzza.
