Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós rendszerben fellelhető csalási lehetőségek, valamint a harmadik országokból származó csempészáruk forgalma némileg csökkentheti ugyan az áfabevételeket, ám korántsem olyan mértékben, mint amelyről a kormányzat beszámolt – véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke. Áfacsalásról akkor lehet szó, ha valaki a belföldi áruforgalmat az uniós piacon való értékesítésnek állít be. Ekkor ugyanis az eladónak nem kell felszámítania az áfát, hanem a másik uniós tagállam szerinti illetőségű vevő számítja fel a forgalmi adót, míg belföldi forgalomban az eladónak kell felszámítani az áfát. A csalás az áfabevallások mellé csatolt összesítő nyilatkozatoknak más uniós tagállamokból érkező kontrolladatokkal való összevetéséből derülhet ki, vagyis az esemény után három-négy hónappal már fel kell tárnia az adóhatóságnak a bűntettet – mondta lapunknak Heinczinger Róbert, a magyarországi Ernst & Young adópartnere. A csalás tömeges előfordulása azonban nem valószínű, mivel annak – tömeges előfordulás esetén – már a belföldi forgalom aránytalan csökkenése, illetve az uniós forgalom aránytalan növekedése révén is fel kellett volna tűnnie – jegyezte meg Zara.
Némi eltérést okozhat az eredeti előirányzattól az is, hogy a regisztrációs adó után az év elején a jogszabályokkal ellentétesen, tévedésből felszámították az új autóknál a regisztrációs adó után az áfát is – tette hozzá az egyesület elnöke. Az egyenként 22,5, valamint 450 ezer forint közé eső tételből összesen 1–4 milliárd forintos bevételre tehetett szert a költségvetés az Index által közölt becslések szerint. Júniustól – amikor rájöttek a hibára – kiesett ez a bevétel is.
Heinczinger szerint látszólagos hiányról van szó, amely az elszámolás pénzforgalmi szemléletéből adódik. A kiskapukra való hivatkozás már csak azért sem tűnik logikusnak, mert a legtöbb cég számára a forgalmi adó „átfolyó tétel”. A csatlakozást megelőzően az importszállítmányok esetén a vámeljárással egy időben a vámhatóság kirótta az importáfát is a cégekre, amelyet két-három hónap múlva kaphattak csak vissza az adóhatóságtól, azaz ennyi ideig a vállalkozások „hiteleztek” az államnak. Az uniós rendszerben mindez megszűnt: az importáfát önadózással állapítják meg, majd ugyanazon időszakban igénylik vissza a külkereskedők (hasonlóan az unió más országaiból történő beszerzésnél), így valós pénzforgalomra nem kerül sor. Az új rendszerben tehát jelentősen csökken az „átmeneti” áfabevétel. Az importáfa önbevalló rendszerben való kezelése ugyanakkor előnyt jelenthet a vámbevételekért folytatott versenyben. Szlovákia ugyanis nem alkalmazza az újítást, így ott több hónapig az adóhatóságnál van az importáfa összege, míg Magyarországon nem terheli a cégek likviditását ilyen szabályozás.
