A GDP mintegy 0,2 százalékát kitevő áfabevétel pedig egyszerűen eltűnt a szemünk elől – ezzel a meglepő magyarázattal zárta tegnapi tájékoztatóján a pénzügyminiszter a vártnál kisebb idei adóbevételek okainak feltárását. Mint mondta, hasonló történt Spanyolországban, Portugáliában is. A mintegy 40 milliárd forintot kitevő áfabevétel nem veszett el, csak nem találjuk – adott még szürreálisabb elemzést a tárca aznapi második sajtótájékoztatóján Várfalvi István helyettes államtitkár. Aztán kiderült, hogy az EU-belépéssel megváltozott importáfa-bevallási rendre – egyebek mellett tapasztalatok híján – nem készült fel megfelelően az államigazgatás, a másik oldal, az adófizetők viszont könyörtelenül kihasználták a szabályváltozások nyújtotta lehetőségeket. Draskovics Tibor szerint túl sok például a közösségi adószámmal rendelkező cégek száma: a mintegy 60 ezer vállalkozás közt bizonyosan található manipulációs céllal bejelentkező is.
Meglepte a PM-et az is, hogy mennyien választották a környező országokat beszerzéseik lebonyolítására, ahol 4-5 százalékkal alacsonyabbak az áfakulcsok. Kérdésünkre, hogy akkor eme tapasztalat birtokában miért nem változatnak a magyarországi áfakulcsokon, a tárcától azt a választ kaptuk, hogy döntésük során figyelembe vették a szomszédos államok adózását is. A határon átnyúló forgalomban nem csekély részt tettek ki az illegálisan behozott termékek. Az importáfa körüli bonyodalmakat is figyelembe véve nem véletlen hát, hogy pénzügyminiszteri utasításra hétfőtől az APEH és a VPOP jóval szigorúbb ellenőrzésekre készül, például az illegális dohány- és cukorbehozatal megfékezésére.
