Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Markánsan túlbecsülték az elemzők az augusztusi havi áremelkedés ütemét, a mínusz 0,1 százalékos konszenzussal (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 13., 1-3. oldal) szemben 0,3 százalékkal csökkentek az árak. A konszenzus mögött álló elemzői prognózisok többsége nem állt messze a KSH által közölt adattól. Így idén augusztusban az év/év fogyasztói infláció 7,2 százalék lett. A NAPI Gazdaság konszenzusa egy évre visszatekintően 7,25 százalékos áremelkedést mutatott. Idén az első nyolc hónapban átlagosan 7,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2003 azonos időszakában.
A KSH adatai szerint az év első nyolc hónapjában – tavaly decemberhez képest – 4,9 százalékos volt a fogyasztóiár-emelkedés, amelynek kétötödét az áfa- és jövedékiadó-változások okozták. Az élelmiszerek és ruházkodási cikkek szezonális okok miatt olcsóbbá váltak, a szolgáltatások azonban emelték az árindexet.
A havi drágulás konszenzusbeli túlbecslése ellenére nem számoltak be különösebb meglepetésekről az elemzők, az eltérés mögött alapvetően szezonális és bázishatások állnak. A szezonális hatások kiszűrésével kedvezőtlenebb a kép – kommentált Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Ráadásul az év/év maginfláció 6 százalék közelében beragadni látszik. Mindezzel együtt az szakértők nem változtatnak az éves lefutáson, az év végére 6,1-6,3 százalékos inflációt várnak.
Augusztusban sem tört meg az inflációs trend; a következő hónapokban erősödik a bázishatás, az infláció lassulása várhatóan gyorsul – mondta lapunknak Dzsubák Attila, az MKB elemzője. Továbbra is az idényáras élelmiszerek, a húsok és hústermékek áralakulása jelenti a kérdőjeleket. Az energia a jövőben is jelentős befolyással bír az áremelkedés tempójára; a prognóziskészítést nehezíti azonban, hogy az elemzők még az olajár alakulásának előjelét is eltérően ítélik meg.
