A kormányzati kommunikációban kitüntetett helye van az szja-tábla átalakításával az adófizetőknél hagyott 100 milliárd forintnak, kevesebb szó esik azonban az egyéb adónemeknél várható módosítások hatásairól. A NAPI Gazdaság számításai szerint a forrásadó és az illetékkulcsok emelését bekalkulálva is jobb pozícióba kerülnek az adózók az idei helyzethez képest a kétkulcsos szja-tábla bevezetésével. Több pénzt hagynak kint az adózóknál a járulékkedvezmények és az egészségügyi hozzájárulás mérséklése, ám ezek nem a lakosságnál, hanem a vállalkozásoknál hoznak megtakarítást jövőre. "Buknának" viszont azon, ha a kormány kiterjeszti a munkaadói, munkavállalói járulékot azokra, akik eddig mentesültek a járulék megfizetése alól.
Az szja-rendszerben ígért 100 milliárdos adóteher csökkenést nem önmagában a középső adókulcs kiesése eredményezi, szakértők szerint abba már beszámították az adókedvezmények korlátozását is. Zara László adószakértő szerint a középső kulcs kiemelése 180–200 milliárd forinttal apasztaná a büdzsé bevételeit. Az adókedvezmények ebből mintegy 80 milliárd forintot visszacsempésznek a költségvetésbe. Amennyiben minden egyes adózóra átlag 20 ezer forinttal jut majd kevesebb igénybe vehető kedvezmény, mint tavaly (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 14., 3. oldal), akkor a több mint 4,16 millió adóbevalló összesen 83 milliárd forint kedvezménytől eshet el; a tényleges összeg ettől 5–10 milliárd forinttal eltérhet, miután a számítás alapját az idén tavasszal leadott, 2003-as évről szóló szja-bevallások adják.
A forrásadó emelése egyes számítások szerint 30–40 milliárd forintot hozna a büdzsének. Az idei költségvetés előkészítésekor a PM már számolt a 20 százalékos kulcs 25 százalékra emelésével, akkor a szakértők 14,5 milliárd forint többletet vártak az intézkedéstől. Figyelembe véve, hogy a növekvő adóteher a jövedelem más formában történő megszerzésére sarkallja majd a vállalkozásokat, befektetőket, valószínűbbnek tűnik, hogy a tényleges többlet 20–30 milliárd forint lesz ebből az adófajtából. Az APEH adatai alapján megállapítható, hogy a 20 százalékos forrásadós jövedelmek tényleges adóterhe tavaly a kedvezmények levonása után 14,9 százalék volt.
Nehezebb becsülni az illetékek bevételre gyakorolt hatását. A PM javaslata mindenképpen szigorításként értékelhető, még ha az illetékkulcsokon a jelenlegi ismeretek szerint nem is változtatnak. Egyes okmányokért azonban 50–60 százalékkal kell majd többet fizetni jövőre a Magyar Hírlap szerint; ráadásul kikerültek a javaslatból a könnyítést szolgáló intézkedések, mint például a 35 évnél fiatalabbak első lakáshoz jutásának illetékkedvezménye (itt korábban tervbe vették, hogy a jelenlegi 40 ezerről 100 ezer forintra emelik a maximumot). Idén 84 milliárd forintot vár a tárca illetékekből, az első hét havi tényleges bevétel lineárisan számolva 91 milliárd forint éves bevételt sejtet. Erre az évre 15 százalékos bevételbővülést tervezett a kormány, elsősorban a lakásforgalom kiemelkedő növekedésére, valamint a gépjárműszerzés illetékének növelésére alapozva.
A költségvetési bevételt csökkentő módosítások közül a pályakezdőket, gyesről, gyedről visszatérőket vagy 50 év feletti munkanélkülieket foglalkoztató cégeknek meghatározott időre nyújtandó járulékkedvezmény 7-8 milliárdot, az egészségügyi hozzájárulás 1200 forintos csökkentése az év során 10 milliárdot von el.
Az illetékek, valamint a munkaadói és munkavállalói járulékok nélkül számolva a költségvetés 80–90 milliárd forint veszteséggel „jön ki” az adómódosításokból. A szolidaritási járulékfizetési kör kiszélesítése az egyéni vállalkozókkal és a személyes közreműködésért fizető betéti társaságokkal pár tíz milliárd forint bevételt bizonyosan jelentene a Munkaerőpiaci Alapnak. Az idén a két járulékból összesen 214 milliárd forint lesz az alap bevétele. Az egyéni vállalkozások teszik ki a működő vállalkozói kör több mint felét, viszont a járulékalap összevetésében jóval kisebb a részarányuk. Az illetékeket is figyelembe véve a költségvetés sokat tud faragni az szja-n elszenvedett veszteségein.
