Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A koalíciós adóegyeztetések jelenlegi állása szerint csak az szja-rendszerben várható jövőre gyökeres átalakítás – tudtuk meg koalíciós forrásból. Az szja-tábla idei három kulcsa jövőre kettőre apad úgy, hogy a jövedelemsávok nem változnak. A középső, 26 százalékos kulcs kiesik, aminek eredményeként az évi 1,5 millió forintot vagy annál többet kereső adózók átlag 56 000 forint adót spórolhatnak meg évente számításaink szerint (minden más tényezőt – így a kedvezményeket is – figyelmen kívül hagyva).
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt pénteki bejelentése szerint az szja-hoz kapcsolódó kedvezmények teljes mértékben 3,5 millió forintig járnak a következő évtől, majd fokozatosan csökkennek, végül 6 millió forint felett már nem járna kedvezmény. Úgy tudjuk azonban, hogy ez a gyerekek utáni kedvezményre nem vonatkozik, az továbbra is jár majd. Információink szerint nem változtatnak érdemben a lakástámogatási rendszerhez kötődő szja-kedvezményeken sem, évente 120 ezer forint adót igényelhetnek vissza a jogosultak. Forrásaink szerint a kedvezmények nagyobb átalakítását a szocialista párt nem támogatta. A szocialisták 6 millióig adnák meg a teljes kedvezményt, afölött pedig 12 millióig lenne igénybe vehető, egyre fogyó mértékben. A magas jövedelműeknél megszűnhet viszont az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakhoz kötődő kedvezmény.
Az szja-tábla átalakítása 100 milliárd forinttal rövidíti meg a költségvetés bevételeit (ahogy a kormányzati retorika mondaná, ennyit hagy az adózók zsebében). Az APEH tavalyi évről szóló kimutatása szerint a 800 ezer és 1 millió 500 ezer forint közötti sávban összesen 1244,4 milliárd forint jövedelem után fizetett adót valamivel több mint 1 millió 150 ezer adóalany (ebben benne vannak azok is, akik többet kerestek évi 1 millió 500 ezernél, de a progresszív adótábla miatt a jövedelmük egy részét az alacsonyabb kulccsal adózták). Számításaink szerint e jövedelemtömeg után a 26 százalékos adókulcs alapján 323,5 milliárd forint adót vontak le, míg az új rendszerben a 18 százalékos kulcs mellett csak 223,9 milliárd forint az adófizetési kötelezettség. A tavalyi adatokon alapuló számok különbsége kiadja a Gyurcsány által emlegetett 100 milliárd forintot. Ennek forrását a jövő évi növekedésben rejlő 680–700 milliárd forint többletből gondolják biztosítani. Ez arra utal, hogy kiadási oldalon nem tervezik megtalálni az ellentételezést, az adórendszer e 100 milliárdos többlet nélkül is finanszírozni tudja a jövő évi kiadásokat – egy szintig.
Értesüléseink szerint a két kormánypárt között vita alakult ki arról, hogy változzanak-e a jövedelemsávok. Az SZDSZ egyik ígérete az volt adóügyben, hogy az átlagos keresettel rendelkezőknek ne kelljen a legfelső adókulcs szerint adózniuk jövedelmük egy része után. Az új adótábla ebben nem hoz változást, ami kompromisszum eredménye, cserében viszont kétkulcsossá válhat az szja-tábla. A kisebbik koalíciós partner másik vállalása az volt, hogy nem enged teret adóemelésnek. Ehhez képest a forrásadó 20-ról 25 százalékra emelkedne januártól: az SZDSZ szerint azonban az összes (tehát az összevontan és a külön adózó jövedelmeket figyelembe vevő) szja-terhelés még így is csökken, mintegy 1 százalékponttal. Tavaly az összevont jövedelem adóterhe 22-ről 20 százalékra csökkent.
Más adónemek esetében egyelőre nem látszanak komoly átrendeződések. Az általános forgalmi adó kulcsai maradnak – ez a költségvetés helyzetében érthető, a versenyképesség szempontjából azonban nem. A felső, 25 százalékos kulcsnál általában alacsonyabbak a környező országok adómértékei, ami a szomszédok portékái iránti keresletet erősíti. A büdzsé bevételeinek nagy része viszont ebből az adónemből származik, márpedig a felső kulcs 20 százalékra csökkentése – ami szerepelt a korábbi tervekben – bőven 100 milliárd forint feletti bevételkiesést okozna.
Forrásaink szerint nem változik a társasági adó kulcsa sem, a beruházásokhoz kapcsolódó kedvezmények bővítése viszont része a megállapodásnak. A helyi adónál az iparűzési adó 50 százalékát írhatnák le a következő évtől a társasági adóalapból a vállalkozások, de a helyiadó-rendszer régóta halogatott átstrukturálásáról nincs már szó. A rendszerrel az a baj, hogy a konjunktúrafüggő vállalkozási tevékenységre alapozza leginkább a bevételeket.
A társadalombiztosítási járulékoknál sem lesz mérséklés, kivéve a pályakezdő fiatalokat, a gyesről, gyedről visszatérő kismamákat és az 50 év feletti munkanélkülieket foglalkoztatók esetét, akik kedvezményben részesülnek. Az egészségügyi hozzájárulás 1200 forinttal csökken jövőre, ám ezt év közben két lépésben hajtják végre. Az egyszerűsített vállalkozási adó esetében megvárják Brüsszel elbírálását, ami októberben esedékes. A jövedéki adónál várható a dohány adómértékének emelése.
