Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a Járai Zsigmond által felvázolt vagy ahhoz közeli szcenárió valósul meg az államháztartásban, akkor feltehetően tolódik az eurócsatlakozáshoz szükséges konvergenciaprogram végrehajtása is – értenek egyet a lapunk által megkérdezett elemzők. A piac nagyjából készpénznek veszi, hogy az idei deficit a GDP 5 százaléka körül lesz, ami eleve magasabb bázist ad a jövő évi hiánynövekedésnek. Ebben az esetben a hiánynak a programban rögzített évi fél százalékpontos GDP-arányos csökkentése nem elegendő a célok eléréséhez. Igaz, közben parlamenti választások lesznek, s ezek előtt várhatóan kisebb arányban csökken a deficit, ám az új ciklus első két évében a deficit mérséklésének mértéke nagyobb is lehet. Abban az esetben azonban, ha a jegybankelnök által szerdán számszerűsített – 6,4 százalékos – deficittel kell szembenézni jövőre, a választások utáni esetleges gyorsabb hiánycsökkentés sem lenne elegendő.
Rendkívül kellemetlen lenne az ország számára, ha el kellene halasztani, illetve ejteni kellene a konvergenciaprogramot – mondta Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. A szakértő mindazonáltal egyelőre nem temetné a 2010-es eurócsatlakozást, mivel az új kormányzati ciklus lehetőséget nyújthat a hiány határozottabb csökkentésére – kérdés, persze, hogy milyen eszközökkel. Jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy a konvergenciaprogram súlyos áthágása folyik. Draskovics Tibor mindenesetre sem szerdán, sem pedig tegnap nem utalt arra, hogy a 2010-es eurócsatlakozás feladását fontolgatná a kormány. A pénzügyminiszter az idei költségvetés elszállása kapcsán megjegyezte, hogy az EU-csatlakozás hatásai nem voltak pontosan tervezhetőek a bevételekben és a kiadásokban. Az eltérések hozzávetőlegesen lefedik a hiányprognózis és az augusztusi adatok közötti különbséget. A bevételek kapcsán a pénzügyminiszter kizártnak tartotta az adóemelést, azt azonban nem, hogy az állami vállalatoktól az eredetileg tervezettnél több osztalékot vonnak el.
