Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap ismét pengét váltott a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter. Járai Zsigmond az Országgyűlés költségvetési bizottságában sötét jövőt vázolt fel az idei, illetve a jövő GDP-arányos államháztartási hiány mértékéről. Az elnök komoly veszélyét látja annak, hogy az idei hiány a messze a leginkább pesszimista 5,4 százalékos jegybanki prognózis felett alakul, jövőre pedig elérheti a 6,4 százalékot. Állítása szerint a jegybank olyan jelzéseket kapott, hogy ha az idei államháztartási deficit meghaladja az uniós normák alapján mért GDP-arányos 5 százalékot, akkor a piacok leértékelik az ország forintadósságát.
Draskovics Tibor és politikai államtitkára, Veress János nem sokat késlekedett a riposzttal, miszerint „szeretnénk tudni, hogy mire alapozzák számaikat... a mi számaink nem támasztják alá a (jegybankelnök által) mondottakat”, illetve „elég nehéz egy költségvetést olyan módon keretek között tartani, hogy mind az adósságszolgálati kiadás, mind a lakáshitelekhez nyújtott támogatás 10 milliárdokkal nagyobb a tervezettnél a magas kamatszint miatt”.
A vártnál rosszabb államháztartási adat után Járai nyilatkozata a piac szerint újabb szöget vert az esetleges szeptemberi kamatvágás koporsójába. Ennek valószínűsége amúgy is adatról adatra csökkent, sőt a gazdasági fejlődés szerkezetének nem egészséges volta sem támogatta (lásd cikkünket a 3. oldalon). Ráadásul a dezinfláció sem biztos, hogy beindul – vélekedik Suppán Gregely, a Takarékbank szakértője. Egyes elemzők úgy vélekednek, hogy idénre el lehet felejteni a kamatvágást, a többség nem fogalmaz ilyen drasztikusan, de többen is visszavették várakozásaik mértékét és november előtt nem is számítanak csökkentésre. Ebben az évben legfeljebb 50 bázispontos kamatcsökkentés várható, az is inkább az év végén, a teljes hiány ismeretében – vélekedett Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. A közép- és a hosszú távú hozamok emelkedése is inkább elbizonytalanodást sugall, mint kamatvágási várakozásokat.
Több elemző is úgy vélekedik, hogy Járai megnyilatkozása valóban olaj a tűzre, szélsőségesen pesszimista, de nem teljesen irreális. Figyelemre méltó, hogy az elnök olyan időszakban figyelmeztetett a pesszimista forgatókönyv felvázolásával, amikor készül a jövő évi büdzsé, és folyik az idei költségvetés kimenetelét alapvetően befolyásoló felülvizsgálat, amely szeptember 15-én pénzügyminiszteri bejelentéssel zárul. Amennyiben a piac úgy érzi, hogy rossz bázison túlzottan optimista tervezet készül, úgy a tavalyihoz hasonló helyzet alakulhat ki, amikor már a sarokszámokat is irreálisnak tartották.
Jövő szerdán tehát sok minden kiderül, bár nem biztos, hogy a kormányzat tud jót lépni. Ha megemeli a hiány mértékét, a tavalyihoz kísértetiesen hasonló folyamatot indíthat el, azaz hónapról hónapra enyhén emeli az éves hiányt, teljesen aláásva saját hitelességét. Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője ezzel együtt arra számít, hogy a pénzügyi tárca a hiánycél emelését jelenti be jövő szerdán. A deficitcél tartását többen is lehetetlen vállalkozásnak ítélik, mondván, ennyi nincs a költségvetésben – igaz, e tekintetben megoszlanak a vélemények.
A forintot a mai Járai-nyilatkozat lényegesen jobban megviselte, mint a tegnapi áht-adat. A nyilatkozat nyilvánosságra kerülése nyomán az euró árfolyama a kezdeti 248,20/30 forintról villámgyorsan 249,30 forintra ugrott, napközben 249,70-es szinten tetőzött. Az ideges reakció némi meglepetést keltett, mivel tegnap közel sem volt ennyire szenzitív a piac, a magas kamatok miatt úgy tűnt, hogy senkit sem érdekel a rossz áht-adat. Draskovics Tibor napközben megpróbálta némileg csillapítani a kedélyeket, s ez félig-meddig sikerült is, hisz délutánra a közös európai valuta kurzusa 248,60/70 forintra korrigált.
