Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GDP második negyedéves növekedése a részletes adatok szerint is megegyezik az előzetesen, szeptember elsején közölt 4,0 százalékkal (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 2., 3. oldal). A termelői és a felhasználási adatok közül szembetűnő a lakossági fogyasztás növekedésének 5,1 százalékra gyorsulása. Elemzők egyetértenek abban, hogy ez a gazdasági növekedés kevéssé egészséges voltát jelzi, illetve indukálhatja. A fogyasztás növekedésére már a kiskereskedelmi forgalom korábbi növekedéséből is lehetett következtetni – vélekedett Dzsubák Attila, az MKB elemzője. A fogyasztás gyorsabb bővülése az import gyorsabb növekedését vonja maga után – ami a külkereskedelmi adatokból is kiolvasható –, ez pedig kedvezőtlen hatással van az amúgy sem sziklaszilárd külső egyensúlyra, a folyó fizetési mérlegre.
Az egészségtelenebb szerkezetű növekedés mögött a nem lassuló fogyasztás és a nettó export megtorpanása áll, ám az utóbbi feltehetően az uniós csatlakozáshoz kapcsolható egyszeri hatás, amely a második félévben már nem jelentkezik. Ráadásul az első közlésű külkereskedelmi adatok minősége erősen megkérdőjelezhető. A fogyasztás a második félévben valamelyest lassulhat, de a lakossági hitelállomány – amely alapvetően meghatározza a fogyasztás bővülését – bővülésének folyamatos magas szintje csak enyhe mérséklődést valószínűsít. A magas kamatszint sem veti vissza a lakosság fogyasztási kedvét – mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.
Az eurózónáét kétszeresen meghaladó gazdasági növekedést a termelési oldalról alapvetően az árutermelő ágazatok teljesítménynövekedése adja. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a felhalmozás (lényegében a beruházás) nőtt. A belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás növekedése meghaladta a GDP növekedési ütemét, viszont a közösségi fogyasztásnövekedés továbbra is lényegesen lassúbb maradt.
