Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fogalmam sincs, hogy ebben a helyzetben mi volna a helyes kommunikációs politika – mondta a NAPI Gazdaságnak több elemző is, akiket az államháztartás (áht) alakulásáról kérdeztünk. A vártnál rosszabb előző havi hiány miatt augusztus végére 1192 milliárd forintra emelkedett az alrendszerek (központi költségvetés, tb-alapok, elkülönített állami pénzalapok) együttes hiánya, amely 7 milliárd forinttal haladja meg a Pénzügyminisztérium (PM) egész évre szóló előrejelzését; s a terv 100,6 százalékát teszi ki. A bruttó hazai termék (GDP) 5,86 százalékára rúgó pénzforgalmi deficit amúgy nem vágta mellbe a szakértőket, akik a PM 4,6 százalékos eredményszemléletű prognózisával szemben már hónapok óta 5–5,3 százalékos előrejelzéseket adnak. A piac is csak rövid ideig jött lázba, az euró az adat megjelenése után mindössze 1 forinttal erősödött. Nyeste Orsolya, az Erste elemzője szerint a piac már beárazta a tervezettnél rosszabb áht-mérleget, ezért nem érhette sokkolóan a tárca gyorsjelentése.
Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője kíváncsian várja, hogy a kormány milyen kommunikációt választ ebben a helyzetben. Véleménye szerint nincs jó megoldás: a 4,6 százalékhoz való ragaszkodás komolytalan lenne, egy megemelt hiánycél bejelentése pedig a tavalyihoz hasonló helyzetet teremthetne. A tárca tavaly is hónapról-hónapra növelte néhány tizedszázalékponttal prognózisát, de még így sem sikerült eltalálnia a hiányt. Török szerint a kormány nem jelöl ki konkrét hiánycélt, hanem a tervtől való nem túl markáns eltérést kezdi el kommunikálni.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy technikailag még mindig lehetne valamit farigcsálni a költségvetés deficitjén, bár a Raiffeisen szakértője ezzel együtt sem lát esélyt a 4,6 százalék teljesítésére. Ötven–százmilliárd forint tartalék még mindig van a büdzsében, részben a kiadási oldalon egyes támogatások kifizetésénél, az intézmények körében is végre lehet hajtani további megszorításokat, míg bevételi oldalon az adóellenőrzések szigorítása útján lehetne több bevételhez jutni. Érdekes módon azonban ezekre az intézkedésekre nem sok esélyt látnak a lapunknak nyilatkozók, hiányolják ugyanis a politikai akaratot. Néhány nyilatkozaton kívül egyelőre nem ismert Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt elkötelezettsége sem a szigorú fiskális politika iránt – jelezte egyikük.
Az 5 százalékot esetleg meghaladó áht-hiány kétségessé teheti az euró 2010-re datált bevezetését is. A jövő évi költségvetés egyik fontos kérdése az, hogy hajlandó-e a kormány a redisztribúciós filozófia alapvető megváltoztatására – véli Török, aki szerint 2008 még messze van ahhoz, hogy a kormány már most letegyen az euró bevezetéséhez szükséges makrokövetelmények teljesítéséről, bár a 2006-os választási év miatt nagyon kevés idő marad a kiigazításokra.
Nyeste szerint nagy kockázatot vállalt a kormány, amikor nem a kiadások visszafogására, hanem a növekvő adóbevételekre alapozta a deficit második félévre várt lefojtását. A PM szerint augusztusban leginkább a költségvetés adóbevételeinek elmaradása okolható a vártnál magasabb deficitért: 23 milliárddal folyt be kevesebb a tervnél, ebből az szja 12 milliárddal maradt adós, a mozgó bérkifizetések nyár végi kifutása miatt. A kiadások mindössze 1,4 milliárd forinttal haladták meg a prognózist. A központi büdzsé a tervezett 38,9 helyett 63,7 milliárdos hiánnyal zárt az előző hónapban.
A jelentésben szerepel az is, hogy a PM a kialakított rendnek megfelelően a tényszámok ismeretében áttekinti az év egészére vonatkozó prognózisát, ha szükséges felülvizsgálja és szeptember közepén közzéteszi azt.
