A jelen politikai helyzetben csekély a valószínűsége egy osztogató politika kialakulásának, akár Kiss Péter, akár Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök - véli Kiszeli Zoltán politológus. A kemény költségvetési korlát megtartásától függ a külföldi befektetői bizalom alakulása, osztogató politikát folytatni ugyanakkor csak akkor lesz logikus, ha Orbán Viktor kihívójának személye ismertté válik (aki nem feltétlenül egyezik majd meg a leendő miniszterelnökkel). Draskovics Tibor vagy egy hozzá hasonlóan szigorú pénzügyminiszter egyben megkaphatja az aktuális „Fekete Péter” szerepét a kormányban, ami mindkét jelölt számára vonzó stratégia lehet - teszi hozzá Kiszeli.
A nemzetközi bizalom megőrzése szempontjából kulcskérdés a Draskovics által kijelölt nulla bázisú költségvetés végigvitele, ami legfeljebb a retorika vagy a gesztusok szintjén enged meg baloldali gazdaságpolitikai lépéseket, mint az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívása vagy a közalkalmazotti béremelés - véli a politológus. Kiss Péter - a Baloldali Tömörülés elnökeként - vélhetőleg „balosabb” politikát folytatna retorikájában és a konzultációs folyamatok szintjén is, míg a nagytőkések által támogatott Gyurcsány Ferenctől inkább néhány „nagy dobás” várható, például a privatizációban. A kormányzati szerkezetet illetően elképzelhető ugyanakkor egy ettől eltérő forgatókönyv is: Kiss Péter miniszterelnöksége mellett Gyurcsány Ferenc gazdasági csúcsminiszterként regnálhatna, így a következő hónapokban könnyedén kiépíthetné az MSZP-n belüli támogatói bázisát, a 2006-os miniszterelnök-jelölti pozíció várományosaként - mondta Kiszeli.
A konfliktusos helyzet lenyugvására akkor kerülhet sor, ha az MSZP megállapodik a miniszterelnök, a pártelnök és Orbán Viktor kihívójának személyében is. Kiszeli szerint a következő hetekben sor kerülhet a hármas személyi kérdés végleges lezárására. A miniszterelnökre és a pártelnökre vonatkozó választás - az MSZP kompromisszum kereséséből adódóan - összefügg egymással. A pártelnöki jelöltség elfogadásáról szóló bejelentések sajátos tárgyalási logikát követnek: minél több követelést kell támasztani, hogy legyen miről lemondani.
