Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közelmúltban a Szegedi Tudomány Egyetem tíz klinikáján, a Makói Kórházban és két szegedi rendelőintézetben lezajlott figyelmeztető sztrájknak biztosan lesz folytatása, mivel a kormányzat nem jelölt ki tárgyalófelet a sztrájktörvény passzusainak megfelelően – tudatta lapunkkal Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke. Teljes munkabeszüntetéssel járó sztrájk eddig nem volt Magyarországon, a legszélesebb körű megmozdulást 2000 decemberében szervezte az EDDSZ, ekkor 17 egészségügyi intézmény vett részt a figyelmeztető sztrájkban. Jelentős mértékű, határozatlan ideig tartó munkabeszüntetésre Lengyelországban került sor az elmúlt években – emlékeztetett a szakszervezet elnöke.
Cser Ágnes hozzátette, hogy az egészségügyi dolgozók sztrájkját nem lehet etikátlannak nevezni: azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is megfogalmazta konvencióiban, hogy nem tilos a közszolgáltatók számára a munkabeszüntetés. Az EDDSZ és a Népjóléti Minisztérium 2002. augusztusi közös nyilatkozatában azonban nem kívánatosnak minősítette az egészségügyben a sztrájkot, jogszerűségét a kivételes jelleghez és az érdekegyeztetés eredménytelenségéhez kötötte.
A figyelmeztető sztrájk kétórás lehet, ezt követően azonban határozatlan időre is meghirdethető munkabeszüntetés, amennyiben a körülmények megfelelnek a sztrájktörvényben előírtaknak. A jogszabály szerint a munkáltatónak és a munkavállalóknak együtt kell működniük a sztrájkjog gyakorlása során. A sztrájk így egy hétnapos egyeztető eljárás lefolytatása után kezdhető meg. A kétórás figyelmeztető sztrájk azonban már az egyeztetés megkezdésétől elindulhat. A munkabeszüntetésről öt nappal annak kezdete előtt értesíteni kell a munkaadót és az ÁNTSZ megyei szervezetét.
Az egészségügyi ellátásban az egyeztetés során rögzíteni kell azokat a körülményeket és személyi feltételeket, amelyek biztosítása esetén az egészség és a testi épség közvetlen és súlyos veszélyeztetése elkerülhető. Ez gyakorlatilag a hétvégén és ünnepnapokon szokásos ügyeleti rend fenntartását, vagyis sürgősségi ellátás biztosítását jelenti a kórházak és klinikák esetében.
Az előzetes egyeztetést minden esetben a munkáltatóval (az egyetem vezetőjével, a kórház főigazgatójával) kell lefolytatni, a munkabeszüntetés apropója azonban lehet helyi (például helyi kollektív szerződés, helyi túlmunka-szabályozás), valamint kormányzati (például bérkérdések) illetékességű probléma. Megoldást ez utóbbi esetben nyilván csak a kormány által kijelölt tárgyalóbiztossal folytatott megbeszélés hozhat.
