Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium kedden közzétette az államháztartás júliusi gazdálkodásának részletes jelentését, valamint a következő két hónapra vonatkozó előrejelzését. Az augusztusi és a szeptemberi hiányra adott prognózisok közül az utóbbi tűnik rizikósnak, ha az előző két év hasonló időszakokra szóló tényadataival vetjük össze.
A pénzügyi tárca szeptemberre ugyanis 19,9 milliárd forint deficitet tervez összehozni. Tavaly 101,8, két éve pedig 97,8 milliárd volt az első őszi hónapban elért hiány, vagyis a trendtől eltérően kell alakulnia, radikálisan kell csökkennie a következő hónapban a hiánynak. Az előrejelzések alapján az alrendszerek közül a központi költségvetés gazdálkodását kellene alaposan gatyába rázni: az átlagosan 100 milliárdos havi deficitet 40 milliárdra szorítani.
Megvizsgáltuk, hogy mire alapozhatja a tárca az optimizmusát. A naptár szerint a jövedékiadó-fizetés határideje augusztusban hét végére esik, vagyis a bevételek egy része bizonyosan átcsúszik szeptemberre. Az így keletkező többlet azonban nem horribilis, tavalyhoz képest – amikor nem kellett a naptárt lesni – 10,3 milliárd forinttal várnak többet. Ez több mint 16 százalékos többletet jelent idén. Nem tűnik elrugaszkodottnak a személyijövedelemadó- és a társaságiadó-bevétel tervezett mértéke sem (szja-ból alig várnak növekedést), annál inkább az áfából várt több mint 70 milliárdos növekmény. Egy éve 100,7, két éve pedig 109,7 milliárd volt a bevétel ebből az adónemből, idén viszont 173 milliárdot vár a tárca. Az áfa jelenti az egyik legnagyobb bizonytalanságot a büdzsében: az első féléves havi átlag 118 milliárdja után a második hat hónapban 178 milliárdot kellene beszedni, ez pedig még az EU-csatlakozás miatt jövő januárra csúszó egyhavi bevétel beszámításával is komoly kihívás.
A kiadási oldalon összességében nincs olyan tényező, amely segítene a deficit lefaragásán. A tb-alapok támogatásánál és egyes szociális támogatásoknál lendületes növekedés látszik (szeptemberben utalják a büdzséből a nyugdíjalapnak a magánnyugdíjpénztárak miatt kieső járulékbevétel negyedévre jutó részét), az adósságszolgálat elmarad az egy évvel ezelőttitől, míg a fogyasztói árkiegészítés és az egyedi és normatív támogatások terv szerint nőnek.
A PM szerint szeptember végére 1185,9 milliárd forintra emelkedik az államháztartás hiánya, majd az utolsó negyedévben (deficites november és erősen szufficites december mellett) 1184,6 milliárdra csökken a deficit. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 45,8 százalékának felel meg pénzforgalmi szemléletben, eredményszemléletben a hiány éppen 4,6 százalék lesz (a jövőre átcsúszó áfát 2004-re számolják el az utóbbi mutató szerint).
