Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Májushoz hasonlóan idén júniusban is lassult a bérkiáramlás, így az első félévben a bruttó nominális átlagkereset 8,6, a nettó átlagkereset 7,4, a reálkereset (a fogyasztói árindex 7,1 százalékos növekedése mellett) 0,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – adta hírül a KSH. Január–júniusban a bruttó keresetek a versenyszférában 10,1, a költségvetési intézményeknél pedig 6,3 százalékkal haladták meg a 2003 azonos időszakit. Ez utóbbi területet havonként egyenletes, 6 százalék körüli év/év növekedés jellemezte, míg a vállalkozásoknál – a márciusi 14,4 százalék kivételével, amit az éves nyereség-, prémium-, jutalomkifizetések okoztak – 10 százalék körüli emelkedés mutatkozott. A versenyszféra tartósan magas bérdinamikája komoly inflációs nyomást okozhat – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb inflációs jelentéséből. Sőt, a jegybank szerint a strukturális munkaerőhiány miatt a bérinflációs nyomás nem csökken, hanem egyenesen fokozódik a következő hónapokban. (A bérinflációt az MNB a feldolgozóipar és a piaci szolgáltatások súlyozott átlagaként számítja.) Elemzők úgy vélekednek, hogy a jelentésben meglepően magas a jegybank bérinflációs várakozása.
A jegybanki szakértők szerint a szűkös munkaerő-kínálat sokáig inkább csak a létszámában intenzíven bővülő szolgáltató szektort sújtotta, az utóbbi néhány negyedévben azonban egyes feldolgozóiparon belüli szakmákban is szűk keresztmetszetek mutatkoztak, főleg a szakmunkások körében. A feldolgozóipari strukturális munkaerőhiány pedig megnehezíti az ágazat létszámának bővítését és felfelé hajtja a bérinflációt.
A konjunktúra és a növekvő kibocsátás ellenére a feldolgozóipari vállalatok létszámbővülésének egyelőre nem látszanak jelei. Egyes szakmákban a növekvő kereslet és a szakterületen jelentkező limitált munkaerő-kínálat következtében a vállalatok engedni kényszerülnek a magasabb bérköveteléseknek.
A fokozott munkaerő-kereslet a jegybank szerint, feltehetőleg kínálati oldalon, mindvégig a kapacitás szűkösségébe ütközött, ami a munkaadókat a bérek emelésére kényszerítette. A szolgáltató vállalatok – kihasználva a továbbra is erőteljes fogyasztási keresletet és a javuló külső konjunktúrát – áraik emelésével ellensúlyozták a növekvő munkaerőköltségeket. Feltételezhető, hogy középtávon a fogyasztás idei lassulása a lakossági kereslethez erősebben köthető ágazatok munkaerő-keresletét mérsékli, míg a feldolgozóiparhoz, illetve a külső konjunktúrához jobban köthető ágazatok létszáma tovább bővül – véli az MNB. A feldolgozóipari magas béremelkedés önmagában nem jelentene nehézséget, mivel ez „passzol” a termelékenység növekedéséhez. A fő probléma az, hogy a szolgáltatási szféra bérei a feldolgozóiparéit követik.
Az első hat hónapban a versenyszférában 8,3, a költségvetésiben pedig 5,9 százalékkal nőttek a nettó átlagkeresetek év/év alapon. A bruttó bérek alapján a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi tevékenység (316 ezer forint), amelyet a vegyipar (188 ezer), az energetika (182 ezer) és a közigazgatás (180 ezer) követ.
A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 149 100 forint (január–júniusi átlagos középárfolyamon számítva 582 euró) volt, ez 9,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004. január–júniusban munkavállalónként átlagosan 4,8 százalék volt.
