Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alapvetően a nemzetközi megítélés változása, valamint a csökkenő inflációs kilátások tették lehetővé az 50 bázispontos csökkentést – fogalmazott Járai Zsigmond MNB-elnök a tegnapi kamatvágás után, következő mondatában viszont azonnal a kockázatokról beszélt, a külső és belső egyensúlyi veszélyeket, valamint a bérinfláció féken tartásának szükségességét emelve ki. Kívánatos lenne szerinte, hogy a jövő évi bértárgyalásokon ne az aktuális inflációt, hanem a 2005-re várt – a mostaninál számottevően alacsonyabb – áremelkedést vegyék figyelembe a társaságok. Az egyensúlyi veszélyek kapcsán a jegybank elnöke elmondta, hogy az államháztartás egyenlegének javulása elmarad a kívánatostól, az inflációs jelentés szerint pedig az idén optimális esetben sem lehetséges a GDP 4,8 százaléka alá leszállítani az ESA-szemléletű hiányt. Jövőre pedig a már elfogadott törvényi determinációk a hiány emelkedését okozzák – s akkor még hol van a kormányzat által tervbe vett 0,5 százalékpontos csökkentés? Járai szerint ehhez legalább a GDP 1,5-1,6 százalékát kitevő intézkedésekre lenne szükség. Ehhez képest a Pénzügyminisztériumban az eddig folytatott következetes költségvetési politika elismeréseként értékelik az alapkamat 50 bázispontos csökkentését.
A jelentésben a jegybank felfelé srófolta a 2005 végi inflációs várakozását: májusban még 4,0 százalékot jeleztek, most 4,4 százalékra várják a jövő decemberi év/éves áremelkedést. A módosítás mögött a bérinflációs veszélyek és az olajár – 35 dolláros hordónkénti árral számolnak – fele-fele arányban húzódik meg.
AZ MNB kamatdöntése természetesen nem érte váratlanul a piacot (csak az Indexen futó virtuális monetáris tanács égett benn a tartási várakozással; igaz, tagjai egyöntetűen 50 pontos vágást javasoltak, de az elnök szembement velük). Az 50 bázispontos csökkentés egybevágott a várakozásainkkal – hangsúlyozta Lars Christensen, a Danske Bank regionális elemzője. Semleges lehet a piac reakciója a kamatvágásra, mivel a jegybank nem utalt a későbbi csökkentések lehetséges mértékére és időpontjára – vélik a Budapest Economics közgazdászai. Elemzők szerint hosszú távon egyelőre kiárazódtak a további csökkentési várakozások, rövid távon 25 bázispont még bent van. Az elemzők év végére továbbra is 10,25-10,50 százalékos alapkamatot várnak. Mindenképpen pozitív, hogy a jegybank a vágással próbál enyhíteni a piaci feszültségeken – jelentette ki Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. Annyi bizonyos, hogy ezúttal nem a fundamentumokat tartották szem előtt elsődlegesen a kamatdöntés meghozatalakor. A jegybank ugyanis most még vághatott 50 bázispontot úgy, hogy a forint nem sínylette meg, bár a sáv szélétől kissé távolabbi árfolyam volna kívánatos. Majoros György, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint jelenleg nem csak a forint árfolyama a mérvadó, hiszen pénteken látszott, hogy akár egy dél-afrikai kamatvágás is elránthatja a hazai fizetőeszköz kurzusát. Ha viszont a Fed kamatpolitikája ismét emelést hoz, a kamatmarzs már nem lesz olyan mértékű, hogy megérje a kockázatot, így elképzelhető, hogy jelentősen gyengül a forint.
