Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy szocialista kezdeményezésű törvényjavaslat enyhíteni próbál az alkoholtermékek exportálóinak likviditási helyzetén oly módon, hogy 600 millió forintban maximálnák a szállítási jövedéki biztosítéknyújtási kötelezettséget. A hatályos jövedéki törvény a dohánygyártmányok esetében már lehetővé teszi ezt – áll a javaslat indoklásában. Az előterjesztők, a szocialista Göndör István és Kovács Tibor szerint az alkoholtermékek értékesítése esetén jelenleg magas, milliárdos nagyságrendű ilyen kötelezettséget kell folyamatosan teljesíteni, ami rontja az uniós export gazdaságosságát. Ennek okát abban látják, hogy a tagállami vevők rendszerint kivárják a visszaigazolás végső határidejét, ami 45 nap, s nem folyamatosan küldik a biztosíték felszabadításához szükséges átvételi igazolást. Az indoklásban rögzítik, hogy több tagállam – köztük Olaszország és Ausztria – is alkalmazza a biztosíték „bemaximalizálását”. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztérium is szükséges korrekciónak tekinti a javaslatot.
A Magyarországon működő – égetett – szeszipari vállalkozások közt nagyobb exporttevékenységet kevés folytat, e kevesek közé tartozik például a Zwack. A tőzsdén szereplő társaság pénzügyi helyzetén sem javít azonban érdemben a törvénymódosítás. A szállítási jövedéki biztosítékot – amit a kiszállított, de vissza nem igazolt áru és a kiszállítandó jövedéki termékek után együttesen számított adó valamint a „normál” jövedéki biztosíték különbözete alapján kalkulálnak – ugyanis lehet készpénzben és bankgaranciával is teljesíteni. A Zwack az utóbbival él, ezért a módosítás legfeljebb az alacsonyabb biztosíték miatt mérséklődő garanciadíj formájában jelenthet likviditási nyereséget.
A szocialista javaslat egyébként egy június közepén benyújtott indítvány frissített változata, a korábbiban nem szerepelt a szállítási jövedéki biztosítékra vonatkozó rész. A mostani verzió abban is különbözik elődjétől, hogy a repülési üzemanyagok utáni adó-visszatérítést az üzembentartó mellett az üzemeltetőnek, vagyis a légi szolgáltató cégeknek is lehetővé tenné. A hatályos szabályozás szerinti repülési terv helyett az üzemeltető a repülés időpontját, célját és teljesítését igazoló okmányt csatolna a visszaigényléshez.
A csatlakozással a törvényben nevesített, nem magáncélú repülésekhez felhasznált repülőgép-üzemanyagok után is lehet adót visszaigényelni; e lehetőséget kiterjesztenék a szakmai képzést adó pilótaképzésre is, amit az előterjesztők a légi közlekedés szakemberhiányával indokolnak.
