Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium (PM) háttérszámításai szerint a 2005-ös költségvetés kiadásainál elérhető megtakarításokból mintegy 110 milliárd forint fordítható adó- és járulékteher-csökkentésre. Ebből a különböző variációkat figyelembe véve csaknem 73 milliárd forintnak már megtalálták a helyét, ugyanakkor más kalkulációk egyelőre csak 47,9 milliárdos össz-tehercsökkentést adnak ki. A lehetségesnél mérsékeltebb eredményt olyan bizonytalanságokkal magyarázzák, mint például a kamatadó sorsa. a lapunk birtokába került összefoglaló munkaanyagban ugyan szerepel, ám a tárcakörözésre küldött adócsomagban információink szerint már nem. Lekerült a napirendről a tavasszal megszellőztetett központi vállalkozási adó (köva) is.
Szja: kedvezmény a kisvállalkozásoknak
Az szja-táblában inkább a szocialisták elképzelései látszanak tükröződni. A tárca mindkét adótábla-variációjában 1,9 millió forintig szélesítené a középső sávot; az MSZP 1,8–2 milliót, az SZDSZ 2,5 milliót javasolt korábban. A középső adókulcs 26, vagy 24 százalék lenne, az adójóváírás az első esetben 1,4 és 2,08, a másodiknál 1,4 és 2,09 millió forint között fokozatosan szűnne meg. Megszűnne a kiegészítő adójóváírás intézménye, amellyel idén biztosították a teljes munkaidőben adható legkisebb bér adómentességét, de a minimálbér – amelynek mostani 53 ezer forintos havi összegét 57 vagy 58 ezer forintra emelnék – adómentessége így is megmarad. A minisztérium radikális lépésekre készül egyébként az adókedvezmények terén, a terveik szerint a családi kedvezmények kivételével valamennyi további tekintetében korlátozás érvényesülne. Néhány napja Draskovics Tibor pénzügyminiszter fejtegette, hogy szerinte 100 ezer forintban kellene meghúzni az igénybe vehető kedvezmény mértékét. Az összefoglaló szerint 1,9 és 2,5 millió forint között szűnhetnének meg a kedvezmények, vagyis a havi bruttó 208,4 ezer forintot keresők már nem élhetnének ilyen lehetőséggel. Az anyagban egyébként arra figyelmeztetnek, hogy a kedvezményeknél tervezett szigorítás épp azt a jövedelmi réteget érinti a legkeményebben, akiknél az eddig érvényesíthető kedvezmények (például lakáscélú kölcsön, Sulinet) jelentősen befolyásolták a nettó jövedelmi pozíciókat. Ráadásul az említett kedvezményeknél jelenleg magasabb az igényelhetőség jövedelmi határa. A családi kedvezményt három év alatt fokozatosan alakítanák át családi pótlékká, kérdés, hogy már januártól, vagy csak 2005. szeptembertől csökkenne havonta 1000 forinttal a családi kedvezmény összege. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a számítások egy később meghozandó döntés előkészítését szolgálják, több más számítással egyetemben.
A külön adózó jövedelmeket – a pénzügyminiszter korábbi bejelentésének megfelelően – az szja-tábla középső adókulcsához igazítanák, pontosabban ez jelentene szimmetrikus szabályozást a dokumentum szerint. Zara László szakértő ezzel kapcsolatban lapunknak megjegyezte, hogy nem látja a szimmetriát abban, ha az átlagos szja-terhelés jelenleg 20-21 százalék, míg a PM szándékai alapján az osztalék 24-26 százalékkal adózna.
A foglalkoztatás ösztönzésére az öt dolgozónál nem többet foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások 12 hónapon át a minimálbérrel, vagy annak meghatározott részével csökkenthetnék az adóalapjukat, ha növelik alkalmazottaik létszámát és garantálják, hogy a kedvezmény igénybevételének adóévét követő harmadik adóév utolsó napjáig tartják a létszámot. Ez az intézkedés akár pozitív államháztartási szaldót is eredményezhet, ha az újonnan felvettekhez kapcsolódó kedvezményt a munkaerőpiacon nem jelen lévő személyek alkalmazásához kötik – javasolja a háttéranyag. Elvárnák viszont a vállalkozástól, hogy ne legyen köztartozása, a létszámot nem növelheti kapcsolt vállalkozásból, és csak munkaviszonyban, nem vállalkozói szerződés alapján történik a foglalkoztatás. Hátránya az elképzelésnek, hogy miután ez a kedvezmény támogatásnak minősülne, a közösségi szabályok miatt a mezőgazdasághoz, erdő-, vad-, vagy halászati gazdálkodáshoz kapcsolódó vállalkozások, valamint a nemzetközi szállítási tevékenységet végzők nem élhetnének vele.
Felvetődött az osztalékadó eltörlése, elsősorban olyan összefüggésben, hogy ezzel ösztönözni lehetne a befektetési központok Magyarországra települését, illetve az off-shore cégek tevékenységének folytatását. A fizetési mérlegre várhatóan kedvezőtlen hatást gyakorolna az adó eltörlése, mert ez nagyobb osztalék felvételére ösztönözhet, de ezt a hatást a bejövő többletbefektetés ellensúlyozná. Az adókiesés 5–8 milliárd forint lenne 2005-ben.
Kamatadó: vége a tőzsde adómentességének?
Érdekes, egyben a legbonyolultabb javaslat a kamatadó bevezetése, amely tudomásunk szerint a minisztériumokhoz egyeztetésre kiküldött javaslatcsomagban már nem kapott helyet. A PM társaságiadó-alapként határozta volna meg a kamatot, kamatjellegű hozamokat, ehhez azonban ki kellett volna terjeszteni az adókötelezettséget a jelenleg adóalanynak nem minősülő befektetési alapokra, sőt, a tőzsde sem élvezhetne 2006. december 31-ig adómentességet. A kamat után az egyszerűsített vállalkozási adót fizetőknek és a szövetkezeteknek is társasági adót kellene fizetniük. Problémát jelentene továbbá, hogy az ÁPV Rt.-re és az MNB-re is ki kellene terjeszteni az adókötelezettséget.
A javaslat két verziót vizsgál: az egyik esetben a magánszemélynek kifizetett kamat és kamatjellegű kifizetés növeli minden társaság, gazdálkodó szervezet társaságiadó-alapját, egyben adókötelezettséget keletkeztet (a javaslat arra az esetre koncentrál, amelyik a hatályos szabályok szerint társaságiadó-alanynak minősülő személyekre terjedne ki). Adókedvezményt az adóalapnak e része után nem lehetne felszámítani, az adóalapot növelő tételek közé sorolnák például a véglegesen adott pénzeszközt, a bírságot vagy a büntetést, az elengedett követelést. Továbbra is aggályos azonban, hogy ebben az esetben a bevétel megszerzése érdekében adódott kamatráfordítás az adóalap, nem a jövedelem. Számítani kell arra is, hogy a többletterhet az érintettek áthárítják a magánszemélyekre – említ meg még egy hátulütőt az anyag.
A másik elképzelés szerint minden fizetett kamat növeli, minden kapott kamat csökkenti az adóalapot, és minden nem magánszemélyre – így az egyéni vállalkozókra is – kiterjedne a kötelezettség. Az egyéni vállalkozók a fizetett kamatot költségként érvényesíthetnék, viszont költségként kezelnék a kapott kamatot.
Illetékek: megszűnhet a lakáscsere kedvezménye
Bár korábban nem volt róla szó, de az illetékek vonatkozásában komoly tehernövekedést helyez kilátásba a munkaanyag. Megszűnhet a takarékbetét, értékpapír, üzletrész megszerzésének illetékmentessége az öröklési, ajándékozási illetékeknél. A visszterhes vagyonszerzési illetékeken belül szűkítenék, esetleg megszüntetnék a lakáscseréhez és a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékalap-kedvezményt, 30-ról 15 millió forintra szállítanák le az új építésű lakások illetékmentességi határát, megszűnhet továbbá a termőföld kedvezménye is. A gépjárműszerzés illetéke köbcentinként 15-ről 17 forintra emelkedhet. A fiatalok első lakáshoz jutását segítő kedvezmény ellenben 40 ezer forintról 100 ezerre emelkedhet, az igénybevétel értékhatára pedig 8-ról 12 millió forintra ugorhat. Az eljárási illetékeknél 20-25 százalékkal nőhet egyes okmányok (útlevél, személyi igazolvány, forgalmi engedély) kiadása.
Egyéb adók: kínos affér a képviselőkkel
A PM-ben vizsgálják az üzemanyag jövedéki adójának csökkentését, úgy, hogy az adóbevétel változatlan legyen. A helyi adók körében a hét éve változatlan adómértékek emelése, egyes adónemek (üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, vállalkozások kommunális adója) megszüntetése van napirenden. A fogyasztói árkiegészítés kapcsán előtérbe került az ingyenes utazásra jogosultak körének szűkítése: a szerzők megjegyzése szerint „különösen kínos lehet az országgyűlési képviselők utazási kedvezményének megvonása”. A gépjárműadó esetében gondolkoznak a 20 százalékos kedvezmény megvonásán a hagyományosan szabályozott katalizátoros benzinüzemű, illetve dízelgépjárművek, és az Euro–2 dízelüzemű tehergépjárművek esetében. A PM az eva és az energiaadók esetében nem látja szükségét a változtatásnak.
Tb-járulék
A legnagyobb könnyítést e téren tudja nyújtani a PM: a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) 990 forinttal mérséklődhet, egyben a részmunkaidős foglalkoztatást arányos eho megfizetésével segítenék. Egyes célcsoportok esetében – 21 évnél fiatalabbak, gyesről, gyedről visszatérők, 50 év fölötti tartós munkanélküliek – 5–50 százalékos kedvezményt biztosítanának a tb-járulékból. Úgy tudjuk, a legfrissebb anyagban már szerepel a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetők körének szélesítése is.
