Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A júliusra vonatkozó elemzői konszenzus megegyezik a májusra adott várakozással, a szakértők a hetedik hónapra is 7,24 százalékos áremelkedést várnak év/év alapon. A havi áremelkedés ütemében viszont jelentős az eltérés, míg májusra 0,6 százalékos áremelkedést prognosztizáltak, most csak jelzésszerű, 0,014 százalékot várnak. A szakértők véleménye megoszlik a dezinflációt kezdetét illetően, van, aki szerint az év második felében egyértelműen nyomon követhető e folyamat, míg mások egyelőre nem látják ennek jeleit. A decemberi év/éves inflációt 6,3 százalékra várják az elemzők, az éves átlagos áremelkedésre vonatkozó várakozás pedig 6,88 százalékos. A júliusi infláció nagy kérdése többek szerint is az élelmiszerek árainak alakulása, alapvetően a húsárak emelkedésére számítanak az elemzők.
Egyelőre késik a látványos dezinfláció, a júliusi minimális csökkenés után augusztusban sem várható érdemi változás – vélekedik Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő szakértője. Szerinte a magas olajár „elnyomja” az erős forint dezinflációs hatását. A nyers élelmiszerek viszont segítik a második félévben az év/éves indexek csökkenését. Az elemző mindennek nyomán úgy vélekedik, hogy decemberben alig kerül 7 százalék alá az infláció. Török Zoltán, a Raiffeiesen Értékpapír elemzője az üzemanyagárak emelkedésére, a ruházati cikkek árainak csökkenésére számít. Szerinte az élelmiszerárak esetében a szezonális hatás ellensúlyozza a húsárak emelkedését. Az elemző mindazonáltal felfelé mutató kockázatot lát. Samu János, a Concorde elemzője ugyancsak az élelmiszerek áraiban lát nagyobb kockázatot, hiszen a környező országokban is az elemzői várakozásokat meghaladó mértékű volt az élelmiszerárak emelkedésének mértéke. Az olajár emelkedése komoly inflációs kockázatot jelent az év hátralévő hónapjaira, a júliusi éves inflációs számot azonban még csökkenti a tavalyi magas bázis.
A szerdai inflációs adat meglehetős jelentőséggel bírhat a hétfői „kamatos” monetáris tanácsi ülés kimenetelére. A helyzet ezzel együtt ellentmondásos, mivel a tegnapi – igaz, gyenge lábakon álló – kedvezőtlen külkeradatok a vágás ellen dolgoznak, az erős forint és egy esetleges kedvező inflációs adat viszont erősítené az amúgy is beárazott vágási várakozásokat. Amennyiben ezek mellett megerősödik a hosszú papírok iránti jelenleg instabilnak tűnő kereslet, úgy csökkentheti az alapkamatot a jegybank hétfőn – kommentál Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Szerinte azonban legalább 50 bázispontos vágás lenne kívánatos, ennél kisebb ugyanis csak olaj lenne a tűzre, és spekulációs folyamatokat indítana be.
Egyes vélemények szerint monetáris politikai szempontból sokkal fontosabb, hogy az MNB mit gondol a jövőbeni inflációról. Valószínűleg enyhén megemelik a 2005 végére vonatkozó előrejelzést a jövő hétfőn publikálni tervezett inflációs jelentésben: 4,0 százalékról 4,2 százalékra, elsősorban a magasabb olajárak miatt.
