Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A helyi önkormányzatok tavalyi költségvetési mérlegével együtt sem haladta meg a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát az államháztartás 2003-as deficitje. A települések együttes mérlege 40,6 milliárd forintot ért el a privatizációs bevételek nélkül. A Pénzügyminisztérium illetékesei korábban nullszaldós, de legfeljebb 10 milliárd forint hiányra számítottak. Ez már önmagában borúlátónak tetszett, a tapasztalatok szerint ugyanis a választást követő években az önkormányzatok inkább szufficitet szoktak elérni, miután a beruházási boom a szavazások lezárultával alábbhagy. Nos, a tavalyi évre ez nem volt jellemző, a felhalmozási és tőke jellegű kiadások bő 42 százalékkal haladták meg az országgyűlési előirányzatot, de jócskán alulbecsülték a képviselők a dologi kiadások növekedését is (16 százalékkal). Óvatos, és központilag a szabályozókon keresztül erősen kontrollált bérpolitikának tudható be, hogy a tervezett 950 milliárdot csak 3 milliárddal haladta meg a tényleges kifizetés. Sajátos módon járult hozzá a hiány növekedéséhez a helyi adó azzal, hogy nagyjából az előirányzatnak megfelelő bevétel folyt be az önkormányzatokhoz ezen a jogcímen. Korábban ugyanis rendre több 10 milliárd forinttal múlták felül a tervezettet az adóbevételek, tavaly viszont a 8 százalékos növekedés nem hozott többletet az önkormányzatoknak.
Az mindenesetre jelez valamit, hogy a minisztérium már az év elejétől 5,9 százalékos GDP-arányos hiányt kommunikált a teljes államháztartási körre, holott az önkormányzatok nominális hiányára vonatkozó becsléseik alapján, 18 575 milliárd forint nominális GDP mellett inkább 5,7 százalékra kellett volna belőniük a deficitet. A többi alrendszer – költségvetés, tb-alapok és elkülönített állami pénzalapok – együttes hiánya (1054,3 milliárd forint) ugyanis már január elején köztudott volt, csak a települések mérlegeinek összesítésére kellett várni fél évet.
