Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Némely pontján még a májusban az Európai Uniónak leadott középtávú makroprognózishoz képest is változott a kormány makrogazdasági előrejelzése – derül ki a Pénzügyminisztérium honlapjáról letölthető tervezési köriratból, amely alapján a minisztériumok összeállíthatják fejezeti költségvetéseiket. Valamelyest erősebb lakossági fogyasztásbővülést feltételez a mostani érve a PM, továbbá nagyobb ütemben növekvő exportvolumennel és szerényebb importnövekménnyel számolnak. A bruttó hazai termék növekedését eddig 3,3–3,5 százalék közé várták, most már inkább a 3,5 százalék került célkeresztbe. A későbbi évekre tekintve az infláció alakulását valamelyest borúlátóbban látja a tárca: korábban 2006-ra és 2007-re is sávosan határozták meg a várható inflációt, a tervezési köriratban már csak a felső határértékek szerepelnek.
A következő évi költségvetés megalapozását szolgáló körirat – ami sok újdonságot nem szokott tartalmazni, de először idén került hivatalosan nyilvánosságra – szerzői szerint 2004-ben különös, meghatározó jelentősége van, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg az év elején 4,6 százalékban meghatározott új deficitcélt, ez ugyanis erősítené a gazdaságpolitika iránti bizalmat. A kormány januári intézkedései nyomán felerősödtek a tavaly év közepétől jelentkező kedvező tendenciák, a GDP az első negyedévben három éve nem tapasztalt mértékben, 4,2 százalékkal nőtt, a fogyasztás dinamikája jelentősen mérséklődött, a beruházások és az export egyaránt 20 százalékot közelítő ütemben emelkedett – állapítják meg. Főleg a feldolgozóipari, infrastrukturális és lakásépítési beruházásoknak köszönhetően a nemzetgazdasági beruházások a korábban vártnál erőteljesebben, 7–9 százalékkal növekedhetnek az idén. A keresetek ugyanakkor a tárca által vártnál nagyobb mértékben növekedtek, de még így is javult a reálbérek és a termelékenység alakulása közti összhang. A beruházások és az export importigényessége miatt a folyó fizetési mérleg hiánya csak mintegy fél százalékponttal csökkenhet, a GDP 8,5 százalékára. A lakossági megtakarítások várhatóan a következő években is csak lassan emelkedhetnek. Az uniós támogatások a tőkemérlegen keresztül 0,5-1 százalékponttal csökkentik a nemzetgazdaság külső finanszírozási szükségletét, de a vállalatok forrásigényének kielégítését alapvetően az állam visszavonulásának kell lehetővé tennie – szögezik le.
A költségvetési politika elérendő célja közt említi a körirat az adó- és adó jellegű bevételek átlagosan évi 0,5 százalékpont körüli mértékű lefaragását, hogy a jelenlegi 39-ről hosszabb távon 37 százalékra mérséklődjön a centralizáció. A költségvetési egyenleg további javítása elsősorban a folyó kiadások megcsapolásán keresztül valósulhat meg a PM szerint. Ennek megfelelően jövőre 5 százalékkal megvágott támogatási előirányzattal kell számolniuk a minisztériumoknak. A költségvetési szektorban az illetmények 6,5 százalékkal emelkednek 2004-ben, a többlethez a központi költségvetés nem járul hozzá, az intézményeknek, dekoncentrált szerveknek (kivéve az adóhivatalt) maguknak kell azt kigazdálkodniuk. Ugyanez az elv érvényes a köztisztviselők 13. havi illetményére is. A többi területen 5 százalékot finanszíroz a büdzsé a 6,5 százalékos illetményemelésből. A körirat azonban nem hagyja teljes tanácstalanságban az intézményeket, a saját bevételeik megtervezésekor arra buzdítja őket, hogy a díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásoknál, továbbá a térítési díjaknál elvárás velük szemben a költségeken alapuló bevételek elérése díjemeléssel. Erre már csak azért is szükség lesz, mert az intézmények saját bevételeik meghatározott körét érintő befizetési kötelezettsége a jelenlegi 5 százalékos szintről várhatóan 2-3-szorosára emelkedik jövőre. A hitelpolitikai rész érdekessége, hogy az előrejelzés idén már nem vár kamatváltozást a jelenlegi 11,5 százalékos kamatszintről, jövőre viszont 300 bázispontos csökkentéssel számol a tárca, végül 2007-re 6,25 százalékot írtak be a rubrikába.
Külön érdekessége lesz a jövő évi büdzsének, hogy a minisztériumok nem opponálhatnak fejezeti kezelésű előirányzataik fölött szabadon, azokat egy közös alapból igényelhetik. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint mintegy 800 milliárd forintot lehet szétosztani az alapból, amely az idei fejezeti kezelésű előirányzatok 2005-ös összevonásával jön létre. A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, a tárcáknak „A” és „B” lapokat kell kitölteniük, hogy pályázhassanak az idén még bázisrendszerben nekik juttatott összegekre. A gazdasági kabinetben hozott döntéssel felosztandó alap kisebb lesz, mint az idei előirányzatok összege, de Draskovics felhívta arra is a figyelmet, hogy az uniós támogatások is elsősorban az érintett közfeladatok ellátásának biztosítására vehetőek igénybe. Az új szabályok szerint a tárcáknak 2005-ben vissza kell fizetni minden, az adott célra fel nem használt forintot, azokat nem csoportosíthatják át. Kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette: a József Nádor térről ő nem fogja egyetlen intézményvezetőnek sem előírni, hogy a foglalkoztatottak hány százalékát kell elbocsátani, a vezetők feladata lesz ugyanakkor, hogy a kisebb támogatásból is kigazdálkodják az intézmény működtetéséhez szükséges pénzt.
