Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar egészségügyi szektorban viszonylag magas a magánzó szolgáltatók aránya, azonban ezek többsége háziorvosi, fogászati rendelőt visz. Bár a közkórházak büdzséjéhez így egyelőre nem járul hozzá nagy arányban a fizetős egészségügyi szolgáltatásokból származó bevétel, egyre több külföldi választja a neves magyar sebészeket.
A tb-támogatás 15,47 százalékát kapták a magánzók
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 10 731 szolgáltatóval volt szerződéses viszonyban 2004 első hat hónapjában, a szolgáltatók 78,07 százaléka működik vállalkozásként – tudtuk meg Szabó Árpádtól, az OEP vezető főtanácsosától. Az ellátás finanszírozása szektorsemleges, vagyis adott tevékenységre ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási térítést lehet igénybe venni, akár vállalkozó, akár egyházi vagy állami szolgáltató végzi az ellátást. A rekonstrukciós célú plasztikai műtét költségét például ugyanolyan mértékben téríti meg az OEP egy magánklinikának (amennyiben az szerződött az OEP-pel), mint egy állami kórháznak, a szépészeti beavatkozásokra viszont sehol nem jár támogatás.
A magánszolgáltatók működési sajátosságait jelzi az első félévben kiutalt támogatások megoszlása: a gyógyító és megelőző ellátás jogcímen adott összeg 15,47 százaléka áramlott a magánszolgáltatókhoz. A vállalkozóként működő egészségügyi szolgáltatók döntő része ugyanis jóval szűkebb, speciálisabb területen, jobbára csak néhány szakmában tevékenykedik, míg egy állami rendelőintézetben legalább 8-10 szakma orvosai várják a pácienseket – hangsúlyozta Szabó Árpád.
Akad ugyanakkor olyan szakma is, ahol a finanszírozás döntő része a magánszolgáltatókhoz folyik be: a vállalkozó háziorvosok a teljes támogatás 83 százalékát kapták az év első felében, a művesekezeléssel foglalkozó 21 szolgáltatóból pedig a 7 magánzónak utalták az első féléves 8 milliárdos ráfordítás 90 százalékát.
Ezzel szemben a fekvő- és a járóbeteg-ellátásban a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatásokra a teljes térítési összegnek csupán 0,41, illetve 5,5 százalékát fizeti ki vállalkozásoknak az OEP. A klasszikus formában működő magánkórházak ugyanis egyelőre nincsenek tb-finanszírozási körben – tette hozzá Szabó Árpád.
OEP-volumen felett az E-kódjelű betegek
Általában azok a legjobban működő fizetős szolgáltatások a közfinanszírozású kórházakban, amelyek az intézmény neves orvosaihoz, illetve népszerű szakmáihoz kötődnek, mint például az Uzsoki Utcai Kórház ortopéd sebészeti, valamint szemészeti szolgáltatásai – mondta Golub Iván, a Kórházszövetség elnöke, valamint az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Ezenfelül sokan vállalkoznak a foglalkozás-egészségügyi szűrésnél több vizsgálatot magában foglaló, úgynevezett menedzserszűrésekre, több intézményben végeznek túlsúlyosak számára szűréseket, tervszerű fogyókúraprogramokat, de ahol kitűnő körülmények adottak a szülészeten, ott szüléseket is bonyolítanak fizetőköteles szolgáltatást igénylő vendégeknek.
A fizetőköteles szolgáltatások kialakításánál azonban rendkívül nagy figyelemmel kell lenni arra, hogy a tb-finanszírozású betegek ellátása ne szenvedjen csorbát. Ez pedig sokszor szinte megoldhatatlan feladat egy közkórház esetében – vélekedik Golub Iván. Még abban az esetben is, ha technikailag és a kapacitás szempontjából teljesíthetőek lennének a fizető páciensek igényei, szervezési oldalról felborulhatnak az előjegyzési és várakozási listák a tb-finanszírozásoú betegek hátrányára. A szolgáltatónak ugyanakkor avval is számolnia kell, hogy a fizető páciens jogosan várja el, hogy ne kelljen órákat töltenie a váróban – tette hozzá a Kórházszövetség elnöke. Mindezeket mérlegelve, nem feltétlenül éri meg a sok vizsgálatból álló menedzserszűrések felvétele a közkórházak kínálatába.
Mindevvel együtt törekedni kell az ilyen jellegű pluszbevételekre, még akkor is, ha ezek egyelőre az összes bevételnek csupán néhány százalékát adják. A közkórházak gyógyító tevékenységből adódó finanszírozása ugyanis 90-95 százalékban az OEP-től származik. A biztosítóval kötött volumenszerződések ugyanakkor korlátok közé szorítják a tb-rendszeren belül megszerezhető bevételt, a fizetőköteles, E-kódjelű, vagy államközi megállapodás alapján finanszírozott betegek ellátása pedig a szerződésben meghatározott volumen felett van – hangsúlyozta Golub Iván.
Az úgynevezett E-kódjelű, vagyis az Európai Unió valamely más tagországából származó, E–111-es nyomtatvánnyal rendelkező betegek ellátása ezért nem mindig rentábilis, hasonlóan az OEP-nél biztosított magyar pácienseknek nyújtott egyes szolgáltatásokhoz. A tisztán fizető betegek ellátása azonban biztos bevételt jelent, így egyre több nyugat-magyarországi kórház kezdeményez együttműködést nyugat-európai egészségbiztosítókkal.
A magánbiztosítója révén fizető vagy a számlát készpénzben kiegyenlítő vendégek köre azonban igen szűk – mondta a Kórházszövetség elnöke. Egy a 2003-as évet (ekkor még nem vonatkozott Magyarországra az E–111-es uniós ellátási rendszer) vizsgáló felmérés szerint Budapesten 5 ezer külföldi beteget kezeltek a gyógyító intézményekben, ami egy alábecsült érték a magánszolgáltatók ügyfélkörét is figyelembe véve, azonban még így is csekélynek mondható. A fizetőköteles páciensek számát ugyanakkor még a jobbára magánbiztosítók vagy nagyvállalatok által megrendelt vizsgálatokra érkező, egyébként az OEP-nél biztosított személyek növelik.
Páciensek: sportolók és nagyvállalatok
A Sportkórház összes bevételén belül 5 százalékot tesz ki az úgynevezett fizetős szolgáltatásokra beszedett vagy fizető vendégkör által biztosított bevétel – tudtuk meg Illyevölgyi Pétertől, a kórház főigazgató-helyettesétől. A fizetőköteles külföldi páciensek, valamint a nagyvállalati ügyfelek hozzák a legtöbb pénzt. A külhoni vendégek jobbára sportsebészeti beavatkozásokra érkeznek, gyorsan növekvő számuk is jelzi a kórház jó hírnevét ezen a speciális területen – hangsúlyozta Berkes István főigazgató. Míg régebben jellemzően az arab országok sportolói keresték fel a magyar sportsebészeket, addig ma egyre többen jönnek a délszláv országokból, Ciprusról és Szingapúrból is. A beavatkozások díja 40 és 300 ezer forint között mozog, amihez hozzá kell számolni a protézis árát, ha szükség van rá, valamint az altatás és ellátás költségeit. Az egyágyas, televízióval, saját fürdőszobával felszerelt szobákban történő ellátás naponta 29 ezer forintba kerül – mondta Illyevölgyi Péter.
A Sportkórház többféle szűrővizsgálatot ajánl, ezeket többnyire a vállalati ügyfelek veszik igénybe. Létezik az aktuális egészségi állapot és a terhelés élettani vonatkozásainak vizsgálatát, valamint táplálkozási tanácsadást magában foglaló menedzserszűrés. Az alapszolgáltatás díja 19 700 forint, a bővített szűrés ennek kétszeresébe kerül. A fizikai fittség vizsgálatáért ugyanakkor 12 800 forintot kell fizetni. Ezenfelül elhízottak számára végez szűrővizsgálatot a kórház, valamint létezik menopauza- és tumorszűrés is. Továbbá a döntően tb-támogatási körben végzett rehabilitációs tevékenység is a fizetőköteles páciensek rendelkezésére áll.
Bár nem az egészségügyi ellátás körébe tartozik, mégis lényeges fizetőköteles szolgáltatást kínál a Sportkórház dopping-elővizsgálati laboratóriuma, ahol megrendelésre élelmiszerek és étrend-kiegészítő termékek vizsgálatát végzik – tette hozzá a főigazgató-helyettes.
Az árakat alapvetően a piaci viszonyok alakítják – hangsúlyozta Illyevölgyi Péter. A térítési díjak mindazonáltal magasabbak, mint a szolgáltatás társadalombiztosítási finanszírozása, a nyugat-európai szintnél azonban jóval olcsóbban hozzá lehet jutni az ellátásokhoz és vizsgálatokhoz.
KERET
Pionír magánkórház
Közel hat éve működik a magyar egészségügyi piacon egyedülállónak számító Telki Magánkórház, mindeddig egyetlen más vállalkozó sem vágott bele egy nonstop üzemelő, járó- és fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény kialakításába. Ennek egyik oka lehet a kedvezőtlen adózási környezet – véli Békési László, a Telki Magánkórház főigazgatója. A kft.-ként működő egészségügyi intézménynek az amortizáció költségeit is finanszíroznia kell, szemben a közfinanszírozású kórházakkal, továbbá a kiadások áfatartalmát nem igényelhetik vissza az egészségügyi intézmények, lévén az egészségügyi szolgáltatás áfamentes. Más európai országokban többnyire 5-7 százalékos áfa terheli az egészségügyi szolgáltatásokat is – tette hozzá a főigazgató.
A 100 ágyas kórház 15 szakmában nyújt ellátást a pácienseknek, akik most már egyre nagyobb – jelenleg 75 százalékos – arányban magyar állampolgárok – mondta Békési László. Évente közel 10 ezer beteg keresi fel a magánkórházat, 10 százalékuk kerül a fekvőbeteg-ellátásba. Ők azonban jellemzően kevesebb napot töltenek az intézményben, mint egy közkórházban tennék, mivel az ellátást úgy szervezi a kórház, hogy minimalizálja a benntartózkodás időtartamát, hiszen azt a páciens fizeti – hangsúlyozta a főigazgató. A külföldi páciensek jobbára Magyarországon élő diplomaták vagy üzletemberek: a nemzetközi biztosítók szívesen kötnek szerződést a Telki Magánkórházzal, mivel még így is jóval alacsonyabb térítés mellett kap ellátást ügyfelük, mint ahogy Nyugat-Európában hozzájutna.
Az ár-érték arányra igen nagy figyelmet fordít a kórház ellenőrző rendszere: az árakat a kapacitás megfelelő szintű kihasználása, valamint minimális árrés elérése szerint kalkulálják. Lényeges ezen túl, hogy a kifizetett összegért a betegek korrekt és komplex tájékoztatást, útmutatást, tisztaságot, udvariasságot és kényelmet kapnak a megfelelő szakmai ellátás mellett. A térítési díjakat ugyanakkor 2002 óta nem emelte az intézmény, csupán a kedvezményrendszeren kellett változtatni az uniós direktívák miatt. A magyar állampolgároknak szóló 20 százalékos kedvezményt meg kellett szüntetni május elsejével. (Jelenleg 10 százalékos kedvezmény érhető el a tíz egészségbiztosítási pénztárral kötött együttműködés keretében.) A Telki Magánkórház térítési díjai a nyugat-európai árszint felét teszik ki átlagosan Békési László szerint, a magyar tb-finanszírozásnál ugyanakkor magasabb díjat számolnak fel.
A járóbeteg-ellátásban egy szakmai konzultáció 20 ezer, egy további műszeres vizsgálat 10-30 ezer forintba kerül. Műtét esetén a költségek a műtét és az altatás díjából, a gyógyszerek árából, illetve az ellátást, felügyeletet magában foglaló ápolási díjakból tevődnek össze. Egy szülés ára így 450 és 550 ezer forint között mozog. Az egynapos sebészeti, szülészeti-nőgyógyászati és szemészeti műtétek vonatkozásában ettől az évtől kezdődően nyert OEP-finanszírozást az intézmény, így az olyan beavatkozásokat, mint a sérvműtét, az aranyeres műtétek vagy a visszértágulat kezelése, már társadalombiztosítási körben is végezheti a kórház.
